A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
FI ATA LÓKNAK 73 Szabó Ferenc MELYIK LELEK VEZET ÉS MOZGAT BENNÜNKET? Átadhatjuk magunkat Isten Lelkének, aki össze akar gyűjteni bennünket, és aki megadja nekünk az igazi szeretetet. De átadhatjuk magunkat egy másik szellemnek is: a bennünket körülvevő Rossz hatalmának. A szabadságon, igazságon, bizalmon és szereteten kívül létezik még a rabság, hazugság, bizalmatlanság és gyűlölet... Bennünk és körülöttünk előfordul egyik is, másik is: átadjuk magunkat a rossznak, és át szeretnénk adni magunkat Isten Lelkének. Lelki embereknek kell lennünk, hogy megkülönböztessük a „szellemeket”, és Isten Lelke szerint éljünk, hátat fordítva a bűnnek. A hit és a remény bátorít bennünket, hogy a szeretet erősebb a rossznál és a halálnál. Lelket adtak nekem, hogy éljek Lelket adtak nekem, de nem kérdezték: akarok-e élni. „Tiszteld atyádat és anyádat, ne ölj meg másokat!” És a szívem, a szívem engedelmeskedett volna ... De anyám karjai nem ringatták álmaimat; fegyvert adtak kezembe, és én öltem vele . . . Lelket adtak nekem, amelyet mindenki kínzott; nem olyan nő voltam, aki másik arcát is ütésre tartja, és én magam is ölni fogok, ha erre kényszerítenek. De a szívem, a szívem kétségbeesésében egyedül van az éjben. Lélek nélküli test vagyok az elveszett paradicsomban; a pokol minden tiltott gyümölcsét megkívánom, és eladom a lelkemet is, ha még el nem veszítettem. De a szívem, a szívem, a szívem boldogtalan.
