A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
519 András Imre SZEKULARIZÁCIÓ ÉS ÉRTÉKVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON 1. Szekularizmus (elvilágiasultság) mint a félrecsúszott társadalmi átrendezés következménye Magyarországon a háború után a társadalomfejlődésben korszakváltás következett be. A drámai átrendeződés a három évtized alatt milliókat szakított ki a megszokott életkörülményekből; a hagyományos értékszemlélet jóformán máról holnapra elvesztette érvényességét. Ugyanakkor a fellépett materialista értékrend az államhatalom jótékony támogatásával versenyezni kezdett a hagyományos vallásos értékrenddel. A folyamat eleinte a pluralizmus irányába változatta meg a társadalmi értéktudatot. Az új értékek internalizálása (belső tartalommá válása) azonban hamarosan megtorpant, az értéktudat megzavarodott, a gyakorlati szekularizmus, ill. a praktikus materializmus irányába fejlődött. A társadalom átalakítása bizonyos kezdeti sikerek után elakadt; progresszív kollektivista fejlődés helyett gátlástalan önzésre nevelődtek az emberek. A megzavart értékrend következményei társadalmi betegséget okoztak, mely a magyar társadalomkutatókat is foglalkoztatja. Hankiss Elemér szociológus „Az értéktudat kiforratlansága’ c. tanulmányában az értéktudat szétesésének, illetve materialista-egoisztikus fejlődésének két okát nevezi meg: Egyrészt hibák voltak a társadalomátalakítás kiindulásában; másrészt a vezetők az új kihívásokra rosszul válaszoltak. Az első csoportban mindjárt az elején említi az egyházüldözéssel elkövetett hibákat. Az egyházakban, az értékek hagyományos képviselőiben, a bekövetkező egyházüldözés miatt a konzervatív elemek maradtak a vezetők, a progresszív elemek nem jutottak szerephez. A védekezésre kényszerített egyház nem válhatott dialóguspartnerré, és így nem válhatott partnerévé az államnak az értékek átformálásában sem. Hankiss szerint az eltorzult értékfejlődés másik oldala abból adódott, hogy .a marxizmus a forradalmi etikának kedvez, a konszolidációra viszont nem ad eligazítást. „Forradalmi eszmékből farigcsáltunk kispolgári bölcsességet, fából vaskarikát.” Aki a marxista értékek szerint akar élni, ellenállhatatlanul konfliktusokba keveredik. Az életre nem alkalmazható értékrend elveszti hitelét, „hivatalos rituálé kegyszereivé válva, akadályozza új, működőképes értékek kialakulását”. A tényleges életre nem alkalmazható marxista értékek propagálásának további következménye volt az ún. kettős kötődés: ha az etikai elv megvalósult, rendszerint büntetést vont maga után. Ez volt az eset pl. a közösséggel kapcsolatban. Mindaz, aki a marxista etika indítása szerint próbált közösséget létrehozni, azonnal gyanakvással és tiltással találta szembe magát, „miközben a retorika fuvallatai fönn a magasban a közösség eszményének lobogóját lengették". A szerző szerint az ilyen kettős kötődés eredménye tudathasadás, zaklatott állapot, járványszerűen elharapózó közöny, cinizmus, értékek pusztulása, az értéktudat leépülése lett.
