A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
517 Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából Nagy izgalomban volt Lőcsfalva. Banyicz András bíró uram lemondott. Mint mondta, elég volt belőle huszonöt esztendő. Van elég fiatalabb bíróképes ember a faluban. Válasszanak közülök. így hát a választási hadjárat úton volt. Végül is négy érdemes jelölt akadt, akik hajlandók voltak viselni a bírói kalapot. A választás napján az izgalom tetőfokára hágott. Ki lesz a bíró? Majd VITA AZ a nép eldönti — mondogatták. El is döntötte, és a vá- ^ . lasztás Pék Györgyre esett. Át is vette a bírói hatal- ESZRO mat. Még a lőcsfalvi pap is dicsérte okosságát. Most már több mint egy éve gyakorolja a bírói hatalmat, és semmiféle hibát nem követett el, ami nagy szó — mint a pap emlegette —, mert a lónak négy lába van, mégis megbotlik, s ritka madár, amelyik el nem véti a fát, amelyiken a fészke van. Az ilyen bíródicsérés miatt került aztán nagy vitába a község érdemes jegyzőjével. A jegyző úr jelöltje ugyanis kibukott a választáson, s ez mindig fájt neki, amikor a győztest dicsérték. De mint a törvény őre, ő is kénytelen volt elismerni a választás eredményét. De azért néha-néha kifejezte nemtetszését az események ilyetén való alakulása miatt. Egy ilyen nagy vitáról szól a pap naplójának feljegyzése. ★ ★ ★ A vitára az adott alkalmat, hogy egy délután — borozgatással egybekötött tanácskozásuk alkalmával a jezsuita birtok kormányzójával és plébánosával — a jegyző úrból kitört a nemtetszés a bíró ellen. — Hát képzeljék, ilyen embert választanak meg bírónak! Még szorozni meg osztani sem tud rendesen. A minap pedig Berlint összetévesztette Bukaresttel. — No-no, jegyző uram — válaszolt a lőcsfalvi pap —, ha számtani tudománya nem is üti meg azt a mértéket, amit jegyző uram felállít, de kis gazdaságát jól vezeti, tud bánni az emberekkel, családja szereti, s tudtommal a község dolgát is hiba nélkül kezelte. Mi többet várhatna az ember egy falusi bírótól?! — De akkor minek az iskola, a népoktatás. Az én jelöltem kitűnő eredménnyel végezte el az iskolát. A kormányzó úr csak mosolygott. I