A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

499 MÉG NÉHÁNY SZÓ AZ ÁLTALÁNOS RENDFÖNÖKÖKRÖL A Jézus Társaság 29 általános rendfőnökének nemzetiségi megoszlása a következő: 11 olasz (ez a megjelölés ugyan nem pontos, mert még a legutolsó „olasz” generális idejében sem létezett az egységes Olaszország; nem olaszok vol­tak, hanem nápolyiak, firenzeiek stb.j, 6 spanyol, 4 belga, 2 lengyel (az egyik orosz cári, a másik osztrák császári alattvaló), 2 német, 2 holland, 1 svájci és 1 cseh. Tehát valamennyien európaiak, bár a két legutolsó (Arrupe és Kolvenbach) megválasztásakor ázsiai provinciába tartozott. Claudio Aquaviva 38 éves volt a megválasztásakor, és 34 évig kormányoz­ta a rendet: mind a két adattal rekordot tart. Megválasztásakor a legidősebb 12 éves volt. Halálakor a legfiatalabb 53 éves, a legidősebb 92 éves. Valamennyi generálist a rendi nagygyűlés tagjai közül választották, bár ez nem előírt követelmény. (Hasonlít ahhoz, hogy a pápát a konklávéa saját so­raiból választja; ezen a téren azonban akad kivétel: V. Celesztin pápa megválasz­tásakor nem volt bíboros, hanem a vadonban élő remete.) Két generálist választottak egyhangú szavazással: Szent Ignácot 1541-ben, és a belga Charles Noyelle-t 1682-ben. (Szt. Ignác üres szavazócédulát adott be; nyilván Noyelle sem szavazott önmagára.) Cser László BABITS-EMLÉK Száz éve — 1883. november 23-án — született Babits Mihály. Megemlé­kezésül egy hosszabb írásból közlünk jelentős részleteket. 2 1930-at írtunk akkor. Hatodikos gimnazista voltam a pécsi Pius iskolában, bennlakó, amolyan „szeretem—nem szeretem?” bör­tönéletet éltem a jó és szigorú jezsuita atyák keze alatt. Tüli Alajos volt a félve tisztelt kongregációs prézésem, magyar irodalom tanárom, és Somogyi Jenő, a mélyen tisztelt és még mélyebben szeretett hittan­tanárom, akinek csillogó szeme és tiszta mosolya a csillagos eget és magát az Istent hozta elém. Sürgősen „felsős” uniformist kellett sza- batnom, mert nővérem esküvőjére kellett hazasietnem. Hatodikos voltam, és rövidnadrágos egyenruhámat illett ünnepibb (csak felső­söknek kijáró), tengerésztisztit utánzó matrózruhával felcserélnem. Hazautaztam. Az esküvő amolyan zsúfolt, falusi, meleg, ideges han­gulatú esküvő volt. Én nem szerettem nővérem vőlegényét, Babits Istvánt, akinek bátyja Babits Mihály volt.

Next

/
Thumbnails
Contents