A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
445 Anyagi források A lelkigyakorlatos ház létesítését a német és osztrák püspöki kar nagylelkűsége tette lehetővé, akik a 18 millió forintban előirányzott építési költségek kétharmadát vállalták. A harmadik harmadot Lékai bíboros kezdeményezésére a magyar papság adta össze; a papok 3 éven keresztül évi 10-10 intenciót vállaltak. Ahogy Lékai bíboros a vatikáni rádiónak 1980 áprilisában adott interjújában mondotta: „Híveink mindig áldozatos segítséggel siettek egyházi céljaink megvalósítására. . . . Ezt mi papok most azzal akarjuk meghálálni, hogy most mi segítjük híveinket régi vágyuk megvalósításában.. De ezen felül is érkeztek adományok az időközben 26 millió forintra emelkedett költségek fedezésére. Személyes adományt adott II. János Pál pápa, adakozott a jezsuita rend római központja, a német jezsuita asszisztencia provinciái, a külföldi magyar jezsuiták stb. A két katolikus újság rendszeresen közli az adakozók névsorát. Feltűnik, hogy bár az adakozók közt van néhány közösség (2-3 rózsafüzértársulat, volt piarista diákok, az Új Ember olvasói, nyugdíjas hitoktatónők, a Szállást keres a Szt. Család akció résztvevői stb.), de az adományozók túlnyomó része magánember, mint pl. az egykori Ranolder Intézet utolsó tanárnője, aki a gyémántdiplomájával járó 1000 forintot is odaajándékozta a lelkigyakorlatos ház építésére. A szobák berendezése szintén közadakozásból történt, méghozzá eredeti ötlettel: a berendezést adományozó határozza meg, kiről nevezzék el a szobát. Minden püspök adományozott szobaberendezést, Lékai bíboros pl. Pázmány Péter tiszteletére. 1983 márciusáig 21 budapesti és 7 vidéki plébánia adakozott erre
