A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

303 alkotott” j kevésbé szerencsés az első versszak második fele: „dicsérő szóval / Istened áldva (eredetileg és helyesebben: itt elé állva, / dicsérve, áldva) / énekelj hangosan”; kevésbé szerencsés az utolsó versszak vége is: .jóságod látjuk (erede­tileg és helyesebben: jóságod kapjuk), / hűséged valljuk / dicsérő énekkel.” Utol­só példának a 139. zsoltár (dallama: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek) utolsó versszakát idézem: „Vizsgálj meg, Istenem, / Szívemet fürkészd ki, / más Uram kívüled / ne lehessen senki!” Talán jobb lenne ilyenformán: „Vizsgálj meg, Istenem, / fürkészd ki szívemet, / ne lehessen nékem / más Uram kívüled! ” „A Népdalzsoltárok kis csokra — úja Kerekes atya a bevezető­ben — ugyanabból az ihletből született, mint amivel a régi századok embere magától értetődő természetességgel alkalmazta az egy tőből sarjadt dallamokat hol templomi, hol fonóházi szövegre.” „Adja Is­ten, hogy füzetünk elvégezze küldetését!” ................................Ml A VÉLEMÉNYE A SZÍVRŐL?................................. Június 8-ig 108 választ kaptunk kérdőívünkre. Minden jel arra vall, hogy még elég sok további válaszra számíthatunk, hiszen a távolabbi világrészeken la­kók válaszai csak újabban kezdenek befutni. Köszönjük Olvasóink fáradságát és anyagi áldozatát (a magas postaköltségre való tekintettel nem egy olvasónk a bé­lyeg árával külön is megmutatja lapunk iránti megbecsülését és szeretetét). — A 108 válasz jórészt Észak-Amerikából érkezett; ez minden szempontból érthető és természetes dolog. Nyugat-Európából és Ausztáliából szintén egyre több vá­lasz jön. Magyarországról eddig 3, Ázsiából 1, Latin-Amerikából 2 véleménynyil­vánítást kaptunk. ígéretünkhöz híven megkezdjük néhány jellemző vélemény közlését, az érkezés sorrendjében. — ,,Ki nekem Jézus Krisztus? Nagyon jó közlemény, tar­talmas, hitet nevelő és elmélyítő." (Észak-amerikai nyugdíjas házaspár.) — „Na­gyon jónak találom, hogy az otthoni problémákat úgy ítélik meg, mint a mi prob­lémáink, nemcsak az ő problémájuk. Az otthoni sikerek a mi örömünk is, az ott­honi szégyen a mi fájdalmunk is." (Észak-amerikai pap.) - „Szeretem a magas nívójú kontemplációt és az egyháztörténelmet." (Észak-amerikai értelmiségi nyugdíjas.) — „Nem írnak a mostani csodákról, jelenésekről, amelyeket sokan hisznek, de a papok nem! A sok változást nem szeretjük: se az idősek, se a fiata­lok! Azóta kevesebben járnak a templomba. A latin szentmisét szerettük jobban. Kézből áldozni nem helyes; családom soha nem tenné." (Európai nyugdíjas ház­tartásbeli.) - „Nagyon szórakoztató a lőcsfalvi pap naplója, mivel a vidéket jól ismerem. Néha a tájszólás visszaadása nem egészen tökéletes, de a valódiságot bi­zonyítják az előforduló ismerős nevek. - Amíg A Szív a római hűségét megőrzi, minden részében jó. Annyira népszerű a mai világban nem is lehetne, hogy mint üzleti vállalkozás kifizetődne. Amit A Szívben nem találunk meg, azt a Szolgálat­ban megkapjuk. Olyan folyóirat, mint A Szív, akkor is szükséges, ha senkit sem érdekel. Mindenképpen a megjelentetése áldozatos missziós munka eredménye. Örülünk, hogy van, s reméljük, még sokáig lesz. - Gyermekeinkkel is meg akar­juk szerettetni A Szívet, lassan, fokozatosan. Jó lenne az ifjúsági részben egy-egy Pohárnok Jenő, Pósa Lajos vagy Sík Sándor verset vagy rövidebb írást közölni." (Középkorú észak-amerikai férfi.)

Next

/
Thumbnails
Contents