A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
300 Miért ülsz itt. Szent Világ Úr Jézus Krisztus, Arany hajaddal leeresztve. Arany könnyeiddel kicsordulva. És arany szakálladdal kitépve? Azért ülök itt. Szent Világ Úr Isten'. Várom a harangokat megkonduljanak, A bűnösök ide folyamodjanak, Bűnbánatot tartsanak. Szent asztalomról táplálkodjanak. Hogy örök életet éljenek. Aki eztet elmondja este lefektibe. Reggel felkeltibe. Teste beteg Lelke készül. Boldog mennyország ajtaja nyitul áment. Olvasóink között talán akadnak olyanok, akik ismernek hasonló imádságokat. Hálásan fogadnánk, ha leírnák éselküldenék; mi majd továbbítjuk Erdélyi Zsuzsannának. Közöljék életkorukat, továbbá azt, hogy kitől és mikor tanulták, hány éves volt az illető. írják meg, hogy az, aki az imádságot magával hozta Magyarországról, hazánk mely részéből származott,és mikor került el hazulról. A szegények Népével megtett útjainak végeként Isten nem szegénységet és nyomort akar, hanem gazdagságot és áldást. Persze nem olyan gazdagságot, amely a szegények kizsákmányolásából jött létre, és jön lérte még most is társadalmunkban, hanem olyan gazdagságot, a- hogy az tulajdonképpen csak akkor jöhet létre, ha a szegényeket úgy vezetik be oda, és közben nem szűnnek meg az igazságosságot keresni, nyíltan és igaz módon élni, és békében lenni egymással. Ez nem egyszerűen azért jut ki nekik, mert ők a szegények és kicsinyek. Őket is fel kell szólítaniok a prófétáknak arra, hogy keressék az Urat és az igazságosságot. Új jólétüket ők is csak abban a pillanatban találják meg, amikor Isten minden népben csodát művel: a megtérésnek és a népek Jeruzsálembe tartó zarándoklásának csodáját. Mindazonáltal Istennek éppen velük kapcsolatban van még egyáltalán reménye arra, hogy az új jólétet (üdvösséget) megvalósítsa. Aki ebből részt szeretne kapni, arra kell törekednie, hogy az ország kicsinyei és szegényei között találtassék, nem pedig e világ városainak gazdag és nagyhangú urai között. Norbert Lohfink