A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-01 / 5. szám

222

Jézus megígérte és elküldte Lelkét,

hogy bátran és örömben tudjuk ünnepelni és megélni: azt, amit az életről és a halálról mondott, amit tett, és ami ő maga volt, amivé számunkra a föltámadás által lett.

Lelkét adta, hogy tanúskodjon bennünk:

A SZERETET ERŐSEBB A ROSSZNÁL ÉS A HALÁLNÁL.

Jézus Krisztusban megismertük Istent.

0 az Emmanuel, a Velünk-Lakó-Isten.

Benne Isten emberré lett.

Isten Jézus Krisztus Atyja és a mi Atyánk.

Jézus Isten Fia, aki emberré lett,

hogy Lelke erejével mi is Isten gyermekeivé és egymás testvéreivé legyünk.

Jézus Krisztusban ismetjük meg igazán,

kicsoda Isten, és kicsoda az ember.

Jézus Krisztusban fedezzük fel, hogy Isten Szeretet; és Lelke által biztosan állíthatjuk:

JÉZUS KRISZTUS AZ ÜDVÖZÍTŐ, AZ EMBER MEGVÁLTÓJA.

CSAK EGY HÁZIASSZONY VOLT

1965. március 26, pár perccel éjfél után. Anthony Jim Liuzzo, a detroiti szállítómunkás-szakszervezet ügyvezetője lakásán csengett a telefon. Amikor fölkelt és fölvette a kagylót, az episzkopális egyház egy megbízottja jelentkezett Montgomeryből. Rálőttek a feleségére, mondta. És egy kis szünet után: a felesége meghalt. Aztán már csak egymás zokogását hallották.

Viola Gregg Liuzzo, egy faji előítélet nélküli amerikai fehér nő, a faji őrület áldozata lett. Miközben kocsijával Selmából Montgomery felé hajtott, hogy felvegye a polgárjogokat követelő felvonulás kimerült résztvevőit, és majd az ötnapos menetelés végén lakásukra vigye őket, eltalálta Collie Leroy Wilkins Ku-Klux-Klan tag golyója. A felvonulás egyik vezetője Martin Luther King volt.

A gyilkos egy ötgyermekes anyát ölt meg. Ráadásul olyan asz- szonyt, akiről Jack Mendelsohn így ír: „Mindenkin segített, nem kérdezte, fehér, néger, zsidó, pogány, katolikus vagy akárki. Ahol segíthetett, nem tudott nem segíteni."

Nem volt tagja semmiféle karitatív vállalkozásnak vagy segély- szervezetnek. Közvetlenül, spontánul segített mindenütt, ahol úgy érezte: felszólítja erre egy másik ember nyomora, vagy valami fogható igazságtalanság. Mindig „abban a meggyőződésben, hogy családjának tesz vele szolgálatot. Családja pedig az emberiség volt."