A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-01 / 5. szám

223

Viola Liuzzo jelmondata így hangzott: „Senki sem rossz, aki megszületik " — és eszerint is cselekedett. Módszerei néha elképesztő- ek voltak, de hatásosak. Például egy azonnali hatállyal elbocsátott titkárnőnek odaadta a saját fizetését. Ugyanakkor sajtókampányt indított az igazságos munkafeltételek érdekében a detroiti orvosi központban, ahol egy ideig asszisztensként működött. Igen szokatlan eszközzel. Tolvaj lássál vádolta saját magát, elvitette magát a rendőrőrsre, és ott az időközben odasereglett riportereknek bőven ecsetelte a klinikai alkalmazottak kihasználását.

Soha el nem apadó életkedve reménytelennek látszó helyzeteken is úrrá tette. 1958-ban, ötödik gyermekét várva, erős vérkeringési zavarai voltak. Az orvosok tanácsai ellenére ragaszkodott hozzá, hogy kihordja gyermekét. A kislány alig látszott életképesnek. A következő hónapokban egész figyelmét, minden gondját neki szentelte.

Egy szomszédasszonya még emlékezett rá: vagy nyolc hónappal a kis Sally születése után Viola átszaladt hozzájuk. A kicsi akkor ült fel először, egyenesen tartva a fejét. Viola így szólt: „Megmondtam nektek, a mi családunk szeretete egészségessé fogja tenni ezt a gyermeket.”

A családhoz tartozott Sarah Evans is, egy néger lány, aki háztartási alkalmazottként kezdte, s hamarosan Viola legbensőbb barátnője lett. Rajta keresztül került Viola szoros kapcsolatba a polgárjogi mozgalommal. És Sarah gondoskodik 1965. március 25 óta anyailag a legkisebb Liuzzo-gyermekekről.

Állandó segítő készsége mellett egyik legfeltűnőbb tulajdonsága határtalan tudásszomja volt. 1962 októberében, 38 éves fejjel, letette a felvételi vizsgát a wayne-i állami egyetemen. A következő időben mind erősebben foglalkozott az USA faji problémájával. Főtárgyul a szociológiát választotta. Hétközben tanult, de vasárnapjai a családé voltak.

Amikor tudomást szerzett az Alabama állambeli felvonulásról, telefonált haza, hogy odamegy autójával, éspedig azonnal. Három napig tartott útja dél felé. Március 19-től a polgárjogi szervezetek szolgálatába állította magát és kocsiját.

„Az emberek holtfáradtak voltak