A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
213 Az erős munka ismét megviselte Kolbe atyát, és amikor 1936-ban megint részt kellett vennie a rendtartományi gyűlésen, nem engedték vissza, hanem kinevezték a Varsó melletti Szeplőtelen Városának elöljárójává. Testvére, aki távollétében ezt a tisztet viselte, már néhány éve meghalt. (Folytatjuk.) HÍD AZ EGYHÁZ ÉS KÍNA KÖZÖTT II. János Pál Páter Ricciről Négyszáz éve lesz hamarosan, hogy Matteo Ricci olasz jezsuita Kínába érkezett. 1583. szeptember 10-én történt ez az emlékezetes esemény; nem csupán missziós kezdeményezésként, hanem a Távol-Kelet és a Nyugat közötti művelődési kapcsolatok szempontjából is rendkívüli fontossággal bír. Páter Ricci 1552-ben született Macerata olasz városban. Szülővárosának egyeteme és Páter Ricciről elnevezett tanulmányi központja tavaly októberban nemzetközi kongresszust szervezett a centenárium megünneplésére. Záróülését a kongresszus Rómában tartotta, a Pápai Gergely Egyetemen, és ezen a Szentatya is részt vett, hosszú olasz nyelvű beszédet mondott. A beszéd ismertetését a Vatikáni Rádiótól vesszük át. A pápa három városnév köré csoportosította mondanivalóját. Matteo Ricci Macerata nevű olasz városkában született két hónappal azután, hogy Xavéri Szent Ferenc Kína kapujában és Kína felé fordított arccal meghalt. Az alapismeretek elsajátítása után Rómába került, mégpedig a Collegium Romanum-ba (ez volt a Gergely Egyetem elődje), ahol a teológia, filozófia mellett természettudományokat, nevezetesen matematikát, csillagászatot, földrajzot, technikai ismereteket tanult. A Római Kollégiumban működött akkor a jezsuita Clavius, aki XIII. Gergely pápa kérésére kidolgozta a naptárreformot, és aki megnyitotta azoknak a jezsuita tudósoknak, csillagászoknak a sorát, akik a Római Kollégium csillagvizsgáló megfigyelőjében, ill. annak utódában, a mai Vatikáni Csillagvizsgálóban működtek. A harmadik város: Peking. Jóllehet néhány európai, mint Marco Polo, a ferences Montecorvinói János már az előző századokban kapcsolatba kerültek Kínával, Matteo Ricci volt az első, akinek sikerült beilleszkednie a kínai társadalomba és kultúrába; bemutatta e nagy országnak Európa tudományát és technikáját, Nyugatot megismertette a kínai nép civilizációjával és kulturális gazdagságával. Ricci ismerte a korabeli matematika, asztronómia, földrajz és technika eredményeit. Ezek ismeretében valóban szinte hidat alkotott az európai és a kínai civilizáció között.
