A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-01 / 5. szám

213 Az erős munka ismét megviselte Kolbe atyát, és amikor 1936-ban megint részt kellett vennie a rendtartományi gyűlésen, nem engedték vissza, hanem ki­nevezték a Varsó melletti Szeplőtelen Városának elöljárójává. Testvére, aki tá­vollétében ezt a tisztet viselte, már néhány éve meghalt. (Folytatjuk.) HÍD AZ EGYHÁZ ÉS KÍNA KÖZÖTT II. János Pál Páter Ricciről Négyszáz éve lesz hamarosan, hogy Matteo Ricci olasz jezsuita Kínába ér­kezett. 1583. szeptember 10-én történt ez az emlékezetes esemény; nem csupán missziós kezdeményezésként, hanem a Távol-Kelet és a Nyugat közötti művelő­dési kapcsolatok szempontjából is rendkívüli fontossággal bír. Páter Ricci 1552-ben született Macerata olasz városban. Szülővárosának egyeteme és Páter Ricciről elnevezett tanulmányi központja tavaly októberban nemzetközi kongresszust szervezett a centenárium megünneplésére. Záróülését a kongresszus Rómában tartotta, a Pápai Gergely Egyetemen, és ezen a Szent­atya is részt vett, hosszú olasz nyelvű beszédet mondott. A beszéd ismertetését a Vatikáni Rádiótól vesszük át. A pápa három városnév köré csoportosította mondanivalóját. Matteo Ricci Macerata nevű olasz városkában született két hónappal azután, hogy Xavéri Szent Ferenc Kína kapujában és Kína felé fordí­tott arccal meghalt. Az alapismeretek elsajátítása után Rómába ke­rült, mégpedig a Collegium Romanum-ba (ez volt a Gergely Egyetem elődje), ahol a teológia, filozófia mellett természettudományokat, ne­vezetesen matematikát, csillagászatot, földrajzot, technikai ismerete­ket tanult. A Római Kollégiumban működött akkor a jezsuita Clavius, aki XIII. Gergely pápa kérésére kidolgozta a naptárreformot, és aki megnyitotta azoknak a jezsuita tudósoknak, csillagászoknak a sorát, akik a Római Kollégium csillagvizsgáló megfigyelőjében, ill. annak utódában, a mai Vatikáni Csillagvizsgálóban működtek. A harmadik város: Peking. Jóllehet néhány európai, mint Marco Polo, a ferences Montecorvinói János már az előző századokban kapcsolatba kerültek Kínával, Matteo Ricci volt az első, akinek sikerült beilleszkednie a kí­nai társadalomba és kultúrába; bemutatta e nagy országnak Európa tudományát és technikáját, Nyugatot megismertette a kínai nép civi­lizációjával és kulturális gazdagságával. Ricci ismerte a korabeli mate­matika, asztronómia, földrajz és technika eredményeit. Ezek ismere­tében valóban szinte hidat alkotott az európai és a kínai civilizáció között.

Next

/
Thumbnails
Contents