A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
160 donyi: Az élet mozgás, Isten él, tehát mozog. (37.) Gárdonyi még ad absurdum viszi Büchner érvelését: Szóval, ha él, hát legyen halott, különben nem tökéletes. Majd a rosszról helyesen így ír: A rossz bennünk van. A szabadakarat kerekén rohantunk el a rosszba. A földi élet Istenhez való visszatérés. (39.) És még a következő oldalon: Ha nem adott volna szabadakaratot, gépemberek volnánk. Büchner ezt állítja konferenciája vége felé: „Egyedül az ateizmus vagy bölcsészeti monizmus vezet a szabadságra, észre, haladásra, az ember és a valódi emberiesség elismerésére, egy szóval - a humanizmusra.” (43.) Gárdonyi csak ennyit fűz hozzá: A legelőre. A konferencia végén pedig — a közerkölcsökkel kapcsolatos büchneri megjegyzésre („Tulajdonképpen nem létezik gonoszság, hanem csak tudatlanság stb.”) — ezeket jegyzi be Gárdonyi: Lombroso könyvei mást bizonyítanak Nem óhajtanám a tárczámat annak asztalán felejteni, aki Isten helyett Büchnert hordja a szívében. És még valamivel előtte, ahol Büchner ezt állítja végkövetkeztetésként: „Művelődés, nevelés, tudomány és felvilágosodás jobb nevelői tehát az emberiségnek, mint a fantasztikus, annyi rút célra kiaknázott istenhit...”, Gárdonyi ezt jegyzi be: Isten nélkül való művelődés nem igazi, nem értékes, nem tartós, nem jó. Ezek Gárdonyi főbb bejegyzései Büchner előadásához. Az Erő és anyag című munka olvasásakor, amely könyvünk nagy részét teszi ki, kevesebb a bejegyzés, de nem kevésbé frappánsak. Nyilván Gárdonyi belefáradt a jegyzetelésbe. A könyv végén ez az összefoglaló ítélet: Szomorú bizonyítványa egy lelki vaknak (218.) Különösebb kommentárra nincs is szükség. Ezek a kiragadott széljegyzetek is mutatják, hogy Gárdonyi Géza nem volt se materialista, se ateista, hanem töprengő, kereső ember, aki csodálattal szemlélte a természet, az élet, az emberi világ kis és hétköznapi csodáit is, a világban fellelhető rébuszokat, és mély Isten-hitéből merített erőt a világban levő rossz, értelmetlenség elviseléséhez is. A Biblia mellett Buddha eszméit is tanulmányozta, kíváncsian kutatta a keleti vallásfilozófiákat. Folyosója falára maga festette Szűz Máriát a kis Jézussal. Hálószobája falán ott függött Munkácsy Krisztusa, ágya felett a feszület. Azt kívánta végrendeletében, hogy pap szentelje be sírját, és sírkeresztje ezt hirdesse: „Csak a teste.” Hibaigazítás. Márciusi számunkban a 140. oldalon dr. Lé kai László bíboros, prímás, esztergomi érsek fényképe alól a nyomdai munkák során sajnálatos módon leszakadt a nevet tartalmazó sor. Ezért a fogyatékosságért a nyomda nevében is bocsánatot kérünk.
