A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
161 András Imre AZ ÚJ ESZTERGOMI NÉVTÁR Az esztergomi főegyházmegye Sematizmust Előkészítő Bizottsága sok munkával és utánjárással szép kivitelű,több mint 500oldal terjedelmű, kézikönyvként használható egyházmegyei sematizmust tett a magyar egyház iránt érdeklődő otthoniak és külfödiek asztalára. Mária Terézia korától szokásos ezt az egyházi adminisztráció céljait szolgáló, a legújabb adatokat rögzítő kézikönyvet folyamatosan közreadni. A két háború között, 1947-ig minden egyházmegyében átlag kétévenként jelent meg adattár. Az utána következő években ritkán találkozunk vele. A székesfehérvári és a pécsi egyházmegye három alkalommal (Székesfehérvár: 1950, 1967, 1977; Pécs: 1963, 1972, 1982) jelentetett meg névtárt, a kalocsai csak egyszer, 1975-ben, míg a hajdúdorogi egyházmegye most készíti elő a háború utáni első sematizmusát. Az esztergomi főegyházmegye 1947 után 1970- ben jelentette meg szerény névtárát, majd most nagyterjedelmű kézikönyvét. A tervek szerint az adminisztráció céljait szolgáló adattárát Esztergom ezentúl évenként fel fogja újítani, de csak időről időre fog a mostanihoz hasonló reprezentatív kötetet megjelentetni. A mostani sematizmus ugyanis bevallottan bécsi példára hivatkozva, nagy vonalakban az egész katolikus egyházról és annak szervezetéről, de főleg a magyar egyházról és annak szervezetéről, püspökeiről, intézményeiről is áttekintést ad az esztergomi főegyházmegye részletes bemutatása mellett. Ezzel felelevenítette az utoljára 1929-ben, tehát 53 évvel ezelőtt a csupán három kiadást megért Magyar Katolikus Almanachokban megkezdett hagyományt. Azóta sem jelent meg a magyar egyházról ilyen jellegű munka, ha nem számítjuk a külföldön 1969-ben, illetve 1975-ben a Magyar Egyházszociológiai Intézet gondozásában Bécsben német nyelven megjelent két könyvet: Bilanz des ungarischen Katholizismus, illetve Handbuch des ungarischen Katholizismus. A sematizmus fő részében a területi és személyi beosztásnál minden adat könnyen és gyorsan megtalálható, mivel nem takarékoskodtak a hellyel, és megfelelő betűnagyságot használtak. Nagyon jók a mutatók is. Feltűnt, ami külföldön szinte elképzelhetetlen: nagyon sok plébániának nincsen telefonja; ez a külső kapcsolatot, vagy pl. a sok összevont plébánia esetében a beteghez hívásokat más községből illetve filiából nagyon megnehezíti. A már megjelent más egyház- megyei sematizmusok példáját követve, de azoknál bővebben hozza az esztergomi névtár az egyes plébániák történetét és — mint csemegét — a plébánosok felsorolását 1894-től, folytatva Némethy L. Series parochiarum et parochorum c. művét, mely 1894-ig sorolja fel a plébánosokat. Az egyes plébániáknál megtaláljuk á lakosság és a hívek számát. Az adatok nem pontosak, csak általános tájékozódásra használhatók. Kár, hogy a lakosság számát illetően nem az 1980. évi népszámlálás adatait használták. „A hívek száma kellő adatok híján csak hozzávetőleges" — kénytelen megállapítani a szerkesztőbizottság. A becslés, amint látszik, nem történt egységes szempontok szerint, így még következtetésre is nehéz felhasználni. Még nehezebb a budapesti
