A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-01 / 3. szám
134 ő érdeme, hogy az Akadémia ma tevékenyebben működik, mint valaha. Természetesen senki sincs kötelezve arra, hogy elfogadja az Akadémia határozatait vagy véleményét. Mi az oka annak, hogy újból és újból, sokszor még hitetlen természettudósok is támadják Darwin elméletét? Darwin nemcsak felállította a fejlődéselméletet, vagyis azt az gondolást, amely szerint minden élőlény egy vagy nagyon kevés élőlényből, ezek pedig végső soron az élettelen anyagból alakultak ki, hanem arra is válaszolni akart, hogy miért és hogyan megy végbe a fejlődés. A fejlődés fő okának az ún. „természetes kiválasztódást” (natural selection) jelölte meg. Ahogy ezt maga kifejti a Fajok eredete c. munkájának előszavában: „Mivel minden egyes fajnak több egyede születik, mint amennyi életben marad, és ennek következtében állandóan visszatérő küzdelem folyik a létért (struggle for existence), s ezért akármelyik lénynek 1 anos Pal papa az Akad®mia elnökével, Chagas professzorral mely bármilyen kis mértékben úgy változik, hogy előnye van a másikkal szemben a sokszor bonyolult és változó életkörülmények között, nagyobb esélye van, hogy fennmaradjon, azaz természetes módon kiválasztódjon.” Eszerint a fejlődés egyik fajból a másikba sokezer éves fejlődés eredménye. Jelenleg több természettudós nem fogadja el az előbb említett természetes kiválasztódást a fejlődés fő okának, hanem inkább genetikus változásokban keresi a fejlődés magyarázatát. Ezek a genetikus változások hosszú, viszonylagos egyensúlyi időtartam után hirtelen jönnek létre. Ezért ellentétben állnak a darwini fejlődés képével. Egyszóval, sok természettudós, mikor Darwin elméletét támadja, elfogadja a fejlődéselmélet lényegét, csak annak darwini magyarázatát támadja.
