A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

133 a szavak használatának összefüggéseitől j az értelmezőnek szüksége van arra, hogy lélekben visszamenjen Kelet távoli századaiba, és fel­használja a történelem, régészet, néprajz és minden más tudomány eredményeit azért, hogy felfedezze, milyen irodalmi műfajt akart a régi kor írója használni, és milyet használt valóban. Mert az igazság kifejezésére a régiek Keleten nem mindig használták ugyanazokat a formákat és kifejezéseket, amelyeket mi használunk manapság... Kö­vetkezésképpen az ősi kifejezési módozatok és irodalmi műfajok is­merete és gondos észrevétele sok olyan ellenvetésre megoldást hoz, melyeket a Szentírás igazsága és történeti hűsége ellen fel szoktak hozni.” (Denzinger 3830.) A Biblia tudományos tanulmányozása foly­tán megváltozhat véleményünk egy bibliai szöveg műfajára vonatko­zóan. De az irodalmi formák és műfajok mélyebb ismerete és az ezek szerinti értelmezés a kinyilatkoztatott igazság teljesebb megértését teszi lehetővé. A fejlődőselméletet kezdettől fogva nem arra használták fel, hogy Isten teremtő tevékenységét és létét tagadják? A múlt század második felében valóban nagyon sok hitetlen természettudós Darwin elméletét arra próbálta használni, hogy hitet­len világnézetét igazolja. A vita hevében sok keresztény ezért támadta a fejlődéselméletet^ pedig inkább azt kellett volna megmagyarázni, hogy az evolúció önmagában nem mond ellent sem Isten létének, sem teremtő tevékenységének. Sajnálatos módon még manapság is sokan úgy vetik fel a kérdést, mintha az evolúció és Isten teremtő tevékeny­sége kizárná egymást. Pedig már Szent Ágoston hirdetett egy bizonyos evolúciós elméletet. A középkorban pedig általános volt a vélemény (Aquinói Szent Tamásnak is ez volt a véleménye), hogy bizonyos kö­rülmények között élettelen anyagból pusztán természetes erők hatásá­ra élő anyag keletkezik. Manapság is sok buzgó keresztény elfogadja a fejlődéselméletet, másrészt sok hitetlen nem fogadja el. Mindez vilá­gosan mutatja, hogy az evolúció és Isten teremtő tevékenysége nem zárja ki egymást. Mi a Pápai Tudományos Akadémia? Ki alapította, és hogyan működik? A Pápai Tudományos Akadémia közel 70 tudósból áll, közülük 26 Nobel-díjas. Eredete visszanyúlik a XVII. század elejére. De jelen­legi formáját, és nevét is, XI. Pius pápa adta 1936-ban. Fő feladata, hogy a Szentatyát tudományos kérdésekben tájékoztassa. Kétéven­ként ülésezik a Vatikánban, a IV. Piusról nevezett reneszánsz villában. Jelenlegi elnöke a világhírű brazil idegorvos, Carlos Chagas. Főleg az

Next

/
Thumbnails
Contents