A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
12 sorsát és terhét, mert ,,hacsak meg nem tértek, nem mentek be Isten országába.” A megtérés első lépése mindig ez: „Tartsatok b űn bánat o t, elközelgett az Isten országa.” ★ ★ ★ Bűn és vétek mindig volt a világon. Könny és bánat is. A rituális „bűnbaktól’ kezdve a népek áldozati szertartásainak vérözönén át egészen a Golgotáig. Csak a mi korunk iprakodika bűnt lehazudni. ★ ★ ★ A ,,szeretett Fiú” erkölcsi szépsége, szívének irgalma, körüljáró és mindenkivel jót cselekvő magatartása minden korok minden szebbre és jobbra vágyó és törekvő emberének lelkét megigézte. De majd mindig megtorpantunk, amikor Benne az áldozati Bárányt megláttuk. Amikor megértettük, hogy Bárányként teljesítette leginkább az Atya akaratát, és engedelmessé lett mindhalálig, éspedig a kereszthalálig. ★ ★ ★ Olvassuk el Szent Pál apostol Filippiekhez írt levelének egy szakaszát (2, 5-11). Himnusz ez. Tanuljuk meg. Január 16 - AZ ELSŐ CSODA „TEGYÉTEK, AMIT MOND!” t A szentmise olvasmányai: íz 62,1-5: „Az Ur örömét találja benned.” lKor 12, 4-15: „A Lélek azonban ugyanaz.” Jn 2,1-12: „Kinyilatkoztatta dicsőségét." A názáreti rejtett élet, a csend, a béke és a munka házában töltött évek véget értek. Az előkészület évei voltak ezek. Elköszönt és elindult. A bűnösök barátja és a bűnösök üdvössége a bűnösök között megkeresztelkedett. Az élet pusztaságában vándorló és annyiszor megkísértett testvéreinek szánakozó lelkű nagy barátja a pusztába ment, hogy megkísértessék. Eljött az idő, hogy megmutassa az Atyától kapott hatalmát is. „Ezzel kezdte Jézus csodatetteit a galileai Kánában. Kinyüatkoztatta dicsőségét, tanítványai pedig hittek benne.” ★ ★ ★ „Nincs boruk” — mondotta az anyai szó. Hiszen az anyai szív veszi észre először, mi hiányzik az emberek életéből. Nincs boruk: pesszimista, reményt vesztett, aggodalomtól nehéz szívű és sokszor közömbös, annyiszor önző a mai ember. Beteg a szíve, nehéz a lelke. Annyi mindenen ment át, és annyiszor csalódott. Annyi fény után megindult, és annyiszor jutott zsákutcába vagy kátyúba. Sokszor óriási erőfeszítések, szinte emberfeletti áldozatok után is. „Belepusztu-
