A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

13 lünk az álistenek szolgálatába, belepusztulunk bálványaink — és ön­magunk rabszolgaságába.” ★ ★ ★ ,,Az igazi világosság — mely minden embert megvilágít —^vi­lágra jött. A világban volt. A világ őáltala lett, mégsem ismerte fel őt a világ.” Még ha fel is ismerte, nem ismer­te el. Mert ára van a felismerésé­nek. Következménye az elismeré­sének. Az ára az ő akaratának a megtevése. Mint Mária mondotta a szolgáknak: „Tegyétek, amit mond!” ★ ★ ★ Ha nem is lehet mindenki ívlám­pa, országokat, korokat bevilágító nap, nem tudnánk mégis mi is fényt vinni az emberek életébe? Mécsest gyújtani, ahol sötét van? Ha nem is tudunk minden könnyet letörölni, azért mi is el tudjuk egy-egy arc­ról űzni a gondfelhőket. Ha nem is tudunk a földön minden igazság­talanságot megszüntetni, kezünk ügyében van jót tenni. ★ ★ ★ Olvasmány: a János-evengélium 1. és 4. fejezete. Légy mécses! Meríts egy korsó üdítő vizet mások számára! Január 23 - EGYSÉG VASÁRNAPJA UGYANAZON TEST TAGJAI VAGYUNK / A szentmise olvasmányai: Neh 8,2-10: „Az Urban való öröm erősségetek.” lKor 12,12—30: „Ti Krisztusnak teste vagytok, és egyenként tagjai.” Lk 1,1—4; 4,14—21: „Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.” Az Imaapostolság és az Egységtitkárság egyértelműleg Jézus Krisztusban látja - mert így is van — igazi életünk forrását, így egy­ségünk zálogát is. „Forrassz eggyé békességben minden népet, nem­zetet!" ★ ★ ★ Az egység Jézus legfőbb szívevágya. Olvassuk csak el figyelmesen, elmélkedő értelemmel és imádságos lélekkel Szent Já­

Next

/
Thumbnails
Contents