A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
75 „Kétségtelen, hogy fiataljaink lelkiismeretét már alakították nemcsak a szülők és a tekintély egyéb képviselői, hanem az iskolatársak és a televízió is. Legelső feladatunk az, hogy ráébresszük őket ezeknek az erőknek erkölcsi felfogásukat befolyásoló hatására. Ezután lelkiismeret-alakító munkánk feladatunkká teszi, hogy a szervezett egyház szűk látókörén túl diákjaink figyelmét felhívjuk a nagy Amerikai Álom hamis isteneire: szüleik, nevelőik, sőt nemegyszer egyházi feletteseik gyermekkoruk óta arra nevelték őket, hogy tisztelve hódoljanak előttük. A fogyasztói társadalom erkölcsi rendjéhez hozzá tartozik a termelés, a haszon, a hatalom, az élvezet, a szépség, a megcsodálás bálványainak kijáró hódolat. Fiatalságunkat a társadalmi erők összjátéka arra nevelte, hogy ezektől a hamis istenektől bármi áron igyekezzenek minél több jóban részesülni; nem ár érte sem a saját sorsa, sem a másoké, sem az Istennel való kapcsolat. Fiataljainkat arra kell megtanítanunk, hogy ezeken a területeken lelkiismeretük erősen reagáljon a Tízparancsolat áthágásaira. Érzékenyebbé kell tennünk a lelkiismeretüket ezen a téren az egyéni és közösségi bűnök iránt - nem az Erkölcsi Többség Mozgalom poklos-kénköves fenyegetéseinek a stílusában — hanem a tárgyilagos kiértékelés, a jól átgondolt, alázatos mérlegelés hangnemében. A lelkiismereti nevelésnek ki kell terjednie az erkölcsi ítélet kialakításának mindkét oldalára: nevelni kell fiataljainkat az abszolút értékeknek, az egyetlen, igaz Istennek a tiszteletére (becsületesség, alázat, igazságosság, szeretet, az élet megbecsülése, az Isten felé való nyitottság); ugyanakkor nevelni kell őket a kérdések bonyolultsága iránti érzékenységre is, hogy ezeket az értékeket a helyzet kívánta hajlékonysággal tudják az egyes esetekre alkalmazni.” DiGiacomo atya előadását az egyik tanítói továbbképző megbeszélésén „politika előttinek” nevezték, mert nem foglalkozott a társadalmi igazságosság kérdéseivel. A nevelők csak akkor tölthetik be lelkiismeret-formáló feladatukat, ha maguk is világosan látják, mennyiben estek áldozatul a fogyasztói társadalom értékvilágának és felületes szemléletmódjának, és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a fiatalokat a Krisztus leikéhez való hűségre vezessék. C.R. Minél nagyobb a szeretet, annál többet szenved a lélek. Minél átfogóbb a szeretet, annál teljesebb az istenismeret. Minél forróbb a szeretet, annál izzóbb az imádság. Minél tökéletesebb a szeretet, annál szentebb az élet. Sziluán Sztárec
