A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
65 gok, mint Szaúd-Arábia is, elfogadta, hogy az olajtól való függésükön az segítene, ha az ipari fejlődésbe bekapcsolódnának. De az iszlám erkölcsi tanításainak szigorúan érvényt szereztek. Jaj annak a bevándorló munkásnak, akit bikinis képes újságok becsempészésén érne a sza- úd-arábiai repülőtéren a vámőr. Azok a munkások, akik nem hederítettek a müezzin imára hívó szavára, valószínűleg hiába várják előléptetésüket. A szeszes ital szigorúan tüos, a nemi erkölcs elleni vétkekért ostorozás vagy halálbüntetés jár, lopásért kaija vesztésével fizet az ember. Éles érzékkel igyekeztek megelőzni, hogy a nyugati haladás előnyeivel ne csússzanak be annak hátrányai is. Ez az igyekezet igazolta szemükben a sah megbuktatását. A modern vüág fogalmaiban gondolkozó sah kereken megmondta a mullahoknak, hogy legszívesebben nem is látná őket. Mikor a mullahok a sah baloldali ellenségeivel szövetkeztek, a sah elszigetelődött. 1979-ben a sah megbuktatása után a vallási törvény szigorú betartásának követelői vették kezükbe a hatalmat, és dühösen sürgették a szekeret, hogy húzza a haladás lovait visz- sza fel a dombra. Az iszlám törvényeinek pontos betartása és a sah megbuktatása mellett volt az iszlám ellenhatásának harmadik formája is. Ez pedig az iszlám ősi totalitárius rendszerének a marxi totalitárius rendszerrel való egyesítésében jelentkezett: Líbiában Kadhafi ezredes az élet minden arculatát e kettős teljes önalávetést követelő rendszer szerint akaija szabályozni. Több, mint hit: életmód Ha csakugyan a pénz az iszlám újraéledésének gyökere, a kereszténységnek kevésbé van oka félni tőle lelki síkon, főleg a harmadik világban. Valóban, úgy látszik, hogy az iszlám a szegény népek körében terjedő hit; főképpen azok közt, akik védekezni kívánnak a modern nyugati jólét csábításai ellen. A Koránt elsősorban a viszonylag egyszerű társadalmak találják nagyon vonzónak. Tetszik nekik az a magabiztos öntudat, amellyel minden evilági és másvüági probléma megoldásának hirdeti magát. Godefrey Jansen A harcos iszlám című, 1979-ben megjelent művében írja: „Nem lehet elégszer ismételni, hogy az iszlám nemcsak vallás, hanem teljes és egységesített életmód is. Igényei egyszerre vallásosak és evilágiak. Törvényrendszere szerteágazó és egységes. Egyszerre kultúra és civilizáció; gazdasági rendszer és üzletbonyolítási mód; kormányzási rendszer és célkitűzés; egy bizonyos fajta társadalom és a család irányítása; előírásai szabályozzák az öröklést éppúgy, mint a válást, a ruházatot éppúgy, mint az etikettet, az ételt éppúgy, mint higiéniát. Az iszlám lelki és emberi, evilági
