A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

573 a kis magyar életet, miközben „szívből sajnálja" az elpusztult állatot. Beszélhetnek a szociológusok a kevés gyermek miatt a nép elöregedé­séről, az ország elszegényedéséről stb.: mit sem használ. Nem hozhattam a világra, mit szóltak volna a szomszédok, nem lett volna apja! Különben is: nem mondhatok le a kedvteléseimről egy poronty miatt! — hangoztatják sokan. Kétségtelen, hogy nagyon nehéz egészséges lelkületű gyerme­ket nevelni a családi kör melege nélkül. A gyermek könnyen áldoza­ta lesz szülei szabados és felelőtlen életének. Talán bűnözéssel vagy kicsapongással fizet vissza, hogy így megbüntesse a vétkeseket, de még inkább önmagát, az ártatlant. Bizonyos, hogy a gyermekvállalás áldozat; de a szabadon sze­retkezésnek még nagyobb az ára. Nem egy ilyen felnőtt, és életében nem egyszer, szenvedi át a nemi betegségek valamelyik változatát, és nem mindig nyomtalanul. Sok gyermek betegsége vagy magatartásá­ban mutatkozó zavara szülei féktelenségére utal vissza. Nagyon sok fékevesztett ember az évek pergésével mind jobban magára marad, el- magányosodik, besavanyodik önzésébe. Nem is kell erősítgetnünk, mert a vak is látja, hogy a szabados egyének züllesztik a közerkölcsöt és a családi szentélyt. 2. Rács mögött Mondanunk sem kell, hogy azokat, akik beleszoktak a kicsa­pongó szerelmi életbe, a házasság köteléke sem képes kordában tarta­ni. Az USA-ban pl. a megkérde­zett férfiak 50 %-a és a nők 26%-a vallotta, hogy hitvesén kívül mással is volt vagy van tartósabb-la- zább kapcsola­ta. Ha a száza­lékarányt meg is kérdőjelez­hetjük, a sza­badosság jelen­létét az egyes családokon belül nem vitathatjuk el.

Next

/
Thumbnails
Contents