A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
571 Temetésén bencés gyóntatója, Nádasi Alfonz így imádkozott (részlet egy hosszabb egészből): „Istenem, fogadd el hű szolgádat, aki a te dicsőségedet szolgálta művészetének szárnyalásával! Aki nemcsak hazája, de az egész világ művészetének előrehaladásán oly eredményesen munkálkodott. Dicsőítsd meg őt kegyelmednek azzal a fényével, melyet azoknak ígértél, akik a te utaidon járva sok embert tanítottak!” „Hitt Istenben, hitt a munkájában. Hitt szeretett hitvesében, munkatársaiban, a magyar ifjúságban, hitt hazája boldogulásában és az egész emberiség jövőjében.” „Ezt a hitvalló életet hagyta örökül az egész országnak mindnyájunk nagy tanára, Kodály Zoltán, az Úr egyszerű hive, korunk legnagyobb magyarja.” Teleki Béla ÁRNYAK A KERESZTÉNY CSALÁD FELETT A „szabadszerelem" gyökerében ingatja meg a családi élet szilárdságát és boldogságát, hiszen már tizenéveseinket is kikezdi, és romboló hatására ifjúságunk részben képtelenné válik meghitt család megalapítására. A kórkép még jobban kirajzolódik, amikor vizsgálódó fényszórónkat a felnőttekre irányítjuk. Az ifjúkorban begyakorolt felelőtlen szexuális magatartás, az évek számának növekedésével, nagyon sokszor csak fokozódik. Ezt igazolja az érettkorúak elhatalmasodó féktelensége. II. HŰTLENEK VAGY HŰSÉGESEK? Ezt a kérdést vetjük fel, amikor azokra a felnőttekre gondolunk, akik nem szándékoznak egyházat és országot megalapozó házasságot kötni, de mohón élvezik a szexuális élet mámorát. Szorosan melléjük zárkóznak azok, akik ugyan házasságot kötöttek, sőt igény
