A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
529 ÁLTALÁNOS: ... hogy minden oooooooooooooooooooooooooo ember és minden nép, elismerve a többiek szabadságát, igazán szol- LELKISÉG gálja a béke egyetemes ügyét. oooooooooooooooooooooooooo A havi szándék lelkiismeret-vizsgálatra szólít fel bennünket, II. János Pál pápának az 1981-es békevilágnapra írt levele nyomán. A pápa szózata „a béke minden előmozdítója és munkása" számára szánt üzenet volt. XXIII. János pápa a Pacem in terris kezdetű, nagy jelentőségű körlevelében „a béke négy tartóoszlopáról" beszélt, és most Szentatyánk az egyik béketartó oszlopot akarja érveivel is, imánkkal is támogatni, erősíteni. János pápa az igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság tartóoszlopaira gondolt a béke biztosítása és megőrzése érdekében. II. János Pál pápa most a „szabadság" igazi fogalmát akarja tisztázni a hívek és az egész világ — és az igazi béke — érdekében. A keresztény ember számára a szabadság teljes fogalma, az igazi szabadság eszméje azt jelenti, hogy (a) tiszteletben tartja a nemzetközi kapcsolatokat csakúgy, (b) mint a különböző társadalmi osztályok és az egyes nemzeteken belül a politikai pártok jogait, (c) és védelmezi az emberi személy egyéni jogait a társadalmi és állami élet viszonylataiban. HAVI IMASZÁNDÉKOK Hogy mennyi visszaélés van még minden vonalon, és mennyi még a tennivaló, az közismert dolog. De a pápa azt akarja, vegyük észre azokat a dicséretre méltó törekvéseket is, értékeljük és támogassuk azokat, amelyek már sok téren jelentkeznek, és szép eredményeket tudnak felmutatni. A szabadság az ember elidegeníthetetlen joga, hiszen az ember a szellemi, személyes Isten képmására lett alkotva. Ez a szabadság magában foglalja azt a jogot, hogy az ember a lelkiismerete szerint cselekedjék, és egyben azt a kötelezettséget, hogy mások hasonló jogát elismerje és tiszteletben tartsa. A szabadság méltó gyakorlása a béke igazi alapja. Akadályozzák nemcsak azok az igazságtalan törvények, amelyek sértik a jog szabad gyakorlását, hanem bizonyos társadalmi berendezkedések, struktúrák is, mint például a fogyasztásra és élvezésre beállított vagy a túli
