A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

483

vigyen Krisztus misztériumának és üzenetének ismeretében. (Catechesi tradendae, 54. pont.)

Havi imaszándékunk olyan szempontból tekinti a népi vallásosságot, hogy az segítheti a keresztény élet kibontakozását. Főleg La- tin-Amerika népi áhítatgyakorlataira gondolunk. A Szentatya latinamerikai látogatása alkalmából ennek a népi áhítatnak egyes elemei az egész világ szeme elé kerültek. A világrész különben is az érdeklődés középpontjában áll, és a tévé ernyőjén nemegyszer kerülnek elénk valami búcsújárás vagy körmenet képei. Hogy a mai ember ne csupán értetlenül csóválja a fejét, ne lekicsinylőleg biggyessze félre ajkát, hanem legyen szeme és vallásos érzéke meglátni ezekben a megnyilatkozásokban a pozitív, a kereszténységet építő elemeket: ez mind beletartozik az imaszándékba.

A híres latin-amerikai püspöki konferencia, melyet 1979-ben Pueblában tartottak, igyekezett néhány pontban összefoglalni ennek a népi vallásosságnak jellemző értékes elemeit:

— Szentháromság-központúság: az imákból, szentképekből, templomdíszítésekből kitűnik, hogy a nép valamikor alapos oktatást kapott a keresztény hit központi titkáról, a hármas egy Istenről;

— Isten atyai gondviselésének átélése: lényeges eleme a latinamerikai népi áhítatnak, a gondviselésbe vetett bizalom és hit benne van a vallásgyakorlatokban;

— Krisztus életének szent titkait szeretik szemléletes, közösségi formákban ünnepelni és megjeleníteni;

— mélységes áhítattal viseltetnek a Szűzanya iránt, élő tanúságot tesznek erről énekeik, búcsújárásaik, látványos körmeneteik;

— buzgón tisztelik a szenteket, a nagy pártfogókat, és megülik ünnepeiket:

— a hit meghatározott időkben (az ünnepeken) és helyeken (szentélyekben, templomokban, búcsújáró központokban) ölt konkrét, eleven formát, idők és helyek éltetik és őrzik;

— Latin-Amerika népeinek kiváló tehetsége van ahhoz, hogy a hitet az értelmi igényeket és eszközöket meghaladó globális nyelven fejezzék ki: énekkel, képekkel, mozdulatokkal, színekkel, tánccal.

A népi vallásosság komoly kihívást jelent az egyházi élet felelőseinek. A pueblai püspöki konferencia a pontos felmérés, az okos diagnózis mellett mindjárt megfogalmazta a szükséges és gyümölcsözőnek ígérkező lelkipásztori teendőket is. A népi vallásosság itt-ott mutatkozó (vagy akár sűrűn jelentkező) túlzásaival és tévedéseivel szemben a hatásos orvosszer a mind teljesebb evangelizálás, a hitletétemény hűséges továbbadása és gondos katekizálássál való elmélyítése. Ebbe