A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-11-01 / 11. szám
481 ÁLTALÁNOS: ... azokért a ke- oooooooooooooooooooooooooo résztényekért, akik a mai anyagelvű és fogyasztásra beállított lel- LELKISÉG kület térhódításával elvesztik az Isten iránti érzéket és az örök di- oooooooooooooooooooooooooo csőségre irányuló rendeltetésük felismerését. A szándék, ahogy megfogalmazták, egy viszonylag szűk és pontosan meghatározható embercsoportért kéri imánkat. Egyrészt katolikus hittestvéreinkről van szó, akik helyzetét mindjárt pontosan körülírjuk. A szándék nem beszél nem katolikus embertestvéreinkről bár ők is sokszor hasonló helyzetben találják magukat; rájuk közvetve gondolunk: azzal a reménnyel, hogy katolikus tanúságtételünk befolyásolja majd őket a helyes irányban. Másrészt azokról van szó, a kik a gazdasági jólét és a fogyasztói társadalom világában élnek. Nem gondolunk tehát itt pl. a harmadik világban, nevezetesen Latin-Ameriká- ban élő katolikus testvéreinkre, bár ma már szinte a felét teszik ki a katolikus világnak, és bizony ők sem mentesek egészen azoktól a veszélyektől, amelyek ellen kegyelmet, erőt kérünk katolikus testvéreink javára. HAVI IMASZÁNDÉKOK Érdelkődésünk és imánk tehát elsősorban azokra a katolikusokra irányul, akik a fogyasztói, jóléti társadalomban élve elvesztették Isten iránti érzéküket, és saját örök rendeltetésükről is megfeledkeztek. Sajnos, ez a veszély mind gyakoribb, egyre égetőbb lesz, és mindig többeket érint. Üdvös lenne újra elolvasni a nagy zsinati dokumentumot, a Gaudium et spes kezdetűt. Milyen pontosan leírja 19—21. pontjaiban az ateizmus különféle formáit! Vannak, akik határozottan tagadják Isten létét. Vannak, akik abban vélik menedéküket megtalálni, hogy „ezek a kérdések olyan bizonytalanok és vitatottak”. Vannak, akik úgy gondolják, fölösleges az ilyen kérdéseknek már a puszta felvetése is; az embernek az a földi feladata, hogy megtalálja annak útját-mód- ját, hogy önmagáról gondoskodni tudjon. Ki felelős ezért a helyzetért? A zsinat a felelősség egy részét az ateisták lelkiismeretére hárítja. Ugyanakkor azt is világosan állítja, hogy magukat a hívőket is bizonyos felelősség terheli ebben a kérdés
