A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-10-01 / 10. szám
453 sokkal dolgozhatott együtt. Papok, szeminaristák és nővérek keresett lelkigya- korlatos mestere és lelkiatyja, Japán igazi barátja. Gömöri testvér 48 éve van a missziókban. Szent mindenese a missziós állomásoknak, mint általában az oda beosztott testvérek. Kína, Vietnam, a Fülöp- szigetek és Formóza annyi állomása látta bevásárló útjain és minisztránsok szervezése közben. A betegek vigasztalása mellett almát nemesítő és meghonosító törekvését, az egész missziós állomást baromfival, zöldséggel és villannyal ellátó ügyességét. Minderről pedig a hűségesen megőrzött kecskeméti szép magyar szavával számol be, amíg a jó szüleire és a nagy családjára való emlékezés hálás köny- nyekben tör ki — és ez a legszebb beszámoló. Mert a közös szentmise, a közös lelkigyakorlatos anyag meghallgatása és az összeszedettség, a csend óráiban Isten akaratának keresésében eltelt nap végén közös megbeszélésre gyűltünk össze, és ott mindenki beszámolt röviden hivatása történetéről. Nincs két egyforma út, nincs két egyforma hívás. Csak a mindenkit szólító atyai Jóság azonos. Ennek a szeretetnek Lelke vezetett mindenkit — a legkülönbözőbb múltból és utakon - az egy Üdvözítő követésére és népe szolgálatára. Legtöbbször imádság, hivő családok, áldozatos édesanyák képe jelent meg a beszámolók mélyén. Gyertyafények csillogtak, hiszen a legtöbb miniszt- ránsként kezdte. De azután első háborús fogságig Szibériában (Derecskéi atya 91 éves), haza Kína és Vietnam útján, a dzsungel-misszióban való pilótáskodáson át, börtön, elhurcoltatás és menekülésen át - végül is minden út Hozzá vezet... Magunkért és új hivatásokért kérünk sok-sok imát. Hogy igaz legyen Mécs László kedves sora: De világ végéig katonásan állják, S bennük járja Jézus örök Golgotáját. A JEZSUITÁK MAGYARORSZÁGON ÉS LENGYELORSZÁGBAN 1982. augusztus 31-én a Jézus Társaság római kúriájának sajtóirodája a következő közleményt adta ki: „Augusztus 19. és 29. között P. Giuseppe Pittau, a Jézus Társaságához kinevezett pápai delegátus koadjútora (segítője) meglátogatta a magyarországi és lengyelországi jezsuitákat. Küldetése célja főleg a tájékozódás volt: közvetlenül megismerni az egyház, különösen is a Jézus Társasága helyzetét ezekben az országokban, és ugyanakkor tájékoztatni a jezsuitákat a Társaság legutóbbi eseményeiről, illetve közölni az újabb irányvonalakat. „P. Pittau biztosította az egész Társaság támogatásáról, bátorításáról és szeretetéről az ottani jezsuitákat, akik a nehéz körülmények között hűségesek maradtak hivatásukhoz. „P. Pittau három napot töltött Magyarországon, és egy hetet Lengyelországban. Magyarországon csoportokban láthatta a még lé1
