A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
426 képzett munkaerő iránti igényeinek kielégítéséről, emelje az általános és szakmai műveltség színvonalát; kialakítsa, ill. megszilárdítsa az oktatásban részesülők marxista-leninista világnézetét és szocialista erkölcsi felfogását; öntudatos, művelt, hazáját szerető, jellemes és törvény- tisztelő állampolgárokat, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő embereket neveljen, akik építik és védik a nép államát, híven szolgálják a népek békéjét és a testvériség ügyét.” (1961.III.te., § 1/1/.) Arra törekedtek, hogy minden tantárgyat a marxista világnézet alapján tanítsanak, a történelemtől a szabadkézi rajzig. 1965-től az általános iskolák felső tagozatában és a gimnáziumokban „Világnézetünk alapjai” címmel új tantárgyat vezettek be, hogy marxista szellemben befolyásolják a tanulóknak „a mindennapi életben a természetről, a társadalomról és az emberekről alkotott lényeges nézeteinek összességét.” Az 1971-ben alkotott „ifjúsági törvény” kiegészítette a marxista alapon történő iskolai oktatást, a kommunista embertípus kiformálására tett erőfeszítéseket az iskolán kívüli neveléssel. Ennek középpontjában a világnézeti-politikai indoktrináció áll. Minden korosztály számára ifjúsági egyesületeket alakítottak, és jelentős szerepet kapott a diákotthonok szellemi, világnézeti és politikai nevelése. Az ötnapos tanítási rend hatása a hitoktatásra 1982 tavaszán megjelentek a művelődésügyi minisztérium irányelvei az ötnapos tanítási hét bevezetésére, de a rá vonatkozó rendeletek, végrehajtási utasítások még nem ismertek. Ennek ellenére felbecsülhetek a hitoktatásra vonatkozó kihatásai. Közismert tény, hogy a városokban, de a falvak egy részében is, minimális a hitoktatás. Ugyanakkor vannak helyek, ahol az iskolai hitoktatás heti 10-12 óra, vagy még több. Ez nagy megterhelés a pap számára, tekintve, hogy egy-két kivételtől eltekintve csak ők kaphatnak engedélyt iskolai hitoktatásra. Mik lesznek a főbb nehézségek, ha a papnak csak öt tanítási nap áll rendelkezésére, és a jelenlegi kötöttségek változatlanul érvényben maradnak? Az új oktatási rendben részben a vakációk megrövidítésével, az oktatási napok számának emelésével, részben pedig az eddigi tanítási órák elé és után elhelyezett órákkal akarják megoldani a tananyag elvégzését. Sokhelyütt, főleg a budapesti iskolákban, eddig is volt ún. 0. óra, vagyis a gyermekek 1/2 7-re vagy 1/2 8-ra már bejöttek az iskolába. A hittanórákat így a hetedik vagy a nyolcadik órában lehetne csak megtartani, ami 7 — 14 éves gyermekeknél képtelen követelmény.
