A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
398 halma építéstechnikai vizsgálata némi fogalmat adhat arról, hogy vajon milyen lehetett a ma már romokban heverő, 800 esztendővel ezelőtt alapított zirci apátság épülete. A megmaradt oszloptöredékeket szemlélve ne feledjük el, hogy „oszlopokra” nemcsak építészeti értelemben kell gondolnunk. A nyolcszáz esztendővel ezelőtt alapított zirci cisztercita apátság szerzetesei a király és az ország új erkölcsi és világi oszlopai lettek... Utószó Szeretném elmondani még, hogy 1511-ben Zirc világi kézre került, s ekkor az apátság kegyura a Szapolyai család lett. János király 1538-ban a Podmaniczky testvéreknek adományozta ezt a jogot, majd 1548-ban a győri püspökséghez csatolták. 1647-ben Héderváry János pozsonyi kanonok került a zirci apátság élére, s ezzel Zirc ismét ciszterci birtok lett, de még ugyanebben az évben az Alsó-Ausztriában fekvő lilienfeldi ciszterci monostor jogköréhez csatolták. 1699-ben a sziléziai Heinrichau apátja vette meg a tulajdonjogot 31000 forintért. 1727-ben új monostort kezdtek építeni a régi mellé, s a falakba beépítették a régi monostor köveinek nagy részét is. Az építkezés 1733- ban fejeződött be, az új templom 1752-ben készült el, barokk stílusban. 1814-ben elszakadt Zirc az ausztriai fennhatóságtól, s Dréta Antal személyében saját apátot kapott. 1845-ben már elkészült a kétemeletes, új apátság is. A zirci könyvtár nagyterme és a Vöröstorony 1847-ben készült el. Kezdetben csak 3800 kötet alkotta a könyvállományt, de 1912-ben - a Magyar Minerva tanúsága szerint - már 56192 kötetre terjedt a könyvállomány, köztük 71 ősnyomtatvány. A képtár, a régiséggyűjtemény és a természetrajzi gyűjtemény is hamarosan az ország legjelentősebb gyűjteményei közé emelkedett. 1953-ban a zirci könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át. 1955-ben Reguly Antalról, a neves finnugor nyelvészről nyert elnevezést. Reguly Antal Zircen született 1818-ban, s a ciszterci rend jogtanácsosának fia volt. A Rákosi-rezsim — orosz utasításra — nemcsak Zirc jelenét tette lehetetlenné, hanem a múltját is valahogyan el akarta törölni. A történelemkönyvek lapjai azonban gyakran erősebbek a kőoszlopoknál is. Kőoszlopok ledőlhetnek, a romokat megeheti az enyészet — de a történelem azóta is, ma is, holnap is hirdeti Zirc fényét, jelentőségét. Idén, a zirci cisztercita apátság alapításának 800. évfordulóján, gondoljunk tisztelettel és szeretettel III. Béla királyunkra és a Bakonyban megtelepült francia szerzetesekre, kik eljöttek közénk, hogy tanítsanak bennünket, s hogy erkölcsösebb, okosabb, gazdagabb, erősebb és szebb legyen Magyarország.
