A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-01 / 8. szám
380 négy oldalt volt, és egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Arcuk emberi archoz hasonlított, de mind a négyüknek jobbfelől oroszlánarca volt, mind a négyüknek balfelől bikaarca volt, és ezenfelül mind a négyüknek sasarca volt. Olyan volt az arcuk. Szárnyuk pedig felül ki volt terjesztve, mindegyiküknek két szárnya összeért, és kettő befödte testüket. Szárnyuk suhogását olyannak hallottam, mint a nagy vizek zúgását ... és az égboltozat fölött olyasmi látszott, mint a zafírkő, királyi székhez hasonló, fölötte fenn emberi alakhoz hasonló valami látszott." Ezekiel próféta az Istent a dicsőség trónján ülve látja. Az Istent fénylő tűz veszi körül és szivárvány, mint amikor esős napon a felhőben feltűnik. Az egek Királya, a teremtés Ura így választja ki Ezekjeit: „Emberfia, én elküldelek Izrael fiaihoz, a pártütő nemzethez, mely eltávozott tőlem. Ök és atyáik mind a mai napig megszegték szövetségemet." Jahve épp úgy jár el a szövetséghez hűtlen zsidósággal szemben, mint tették az ókori Kelet hatalmas uralkodói. Követet meneszt az ellenszegülőkhöz. Ezekiel pap volt. De Ámosz, aki az író próféták közül legkorábban működött, pásztor volt, és nyája terelgetése közben kapta prófétai küldetését: „Menj, prófétálj népemnek, Izraelnek!" A küldetés célja: figyelmeztetni a népet a szövetség feltételeire. Mivel a szövetség megszegése a legkülönfélébb körülmények között történt, ezért a próféták is a legkülönbözőbb körülmények között lépnek fel: földrengés, szárazság, sáskajárás. A nép nem tudja, mire magyarázza e csapásokat. Egyszerre csak megjelenik az Isten embere, és rámutat az összefüggésekre: „Kezditek elhagyni Jahvét, tehát sorban megfogannak a hűtlenségre kimondott átkok. Tartsatok bűnbánatot: az Isten visszavonja sújtó kezét!" Máskor teljes a béke és a nyugalom, mindenki jólétben él; egyszerre csak prófétálni kezd valaki, mint tette Ámosz és Ózeás: szörnyű csapásokat jövendöl meg arra az esetre, ha a nép nem tér vissza a szövetség törvényeihez. Amikor az ilyen figyelmeztetés nem használt, a próféta közölte az Isten hadüzenetét. Ez történt főként a nagy nemzeti katasztrófa idején, Jeremiás és Ezekiel fellépése alkalmával. Jeruzsálem lerombolása nem volt más, mint annak az átoknak a teljesedése, amelyet a választott nép a szövetség megújítása alkalmával hűtlensége esetére saját fejére lehívott. ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®©®©©®©©©©©®®©®®®®®®® HALOTTAINK Jámbor József Németh Erzsébet nővér Garfield, NJ, USA Caen, Franciaország
