A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-08-01 / 8. szám

349

Sírja ma is a régi clairvaux-i kolostor mellett épült új kolostorban van. Amint már említettük, Clairvaux-t a latin nyelvű egyháztörténelem Clara Vallis néven tartja nyilván.

Szent Bernát és Clairvaux hamarosan a cisztercita rend irányítójának, központjának számítottak. A rend nagyarányú terjeszkedése elsősorban a clairvaux-i apát úr személyes érdeme, szervező tehetségének következménye volt. 1153-ban — nálunk ekkor II. Géza volt a király — Szent Bernát meghalt. Ekkor már több mint 300 cisztercita monostort irányított Clara Vallis, melyekből 68 a clairvaux-i központ közvetlen alapítása volt. Európa-szerte épültek a cisztercita monostorok. A cisztercita szerzetesek különösen a földmívelés - általában a gazdálkodás - tudományában tűntek ki, de nagy szorgalmat, tehetséget mutattak más tudományágakban is; monostoraiknak pedig Európa-szerte jellegzetes volt az építészeti stílusa, díszítése.

III. Béla király és a ciszterciták

Az első cisztercita szerzetesek már 1142-ben — tehát még Szent Bernát apát úr életében — megjelentek a Tolna vármegyei Cikádoron. II. Géza király engedélyével érkeztek. Ekkor az ifjú király még csak 15 éves volt, s helyette anyai nagybátyja, Belos bán kormányzott. Ez a korszak különben az egyre fokozódó bizánci terjeszkedés kora, s valószínű, hogy a francia ciszterciták megjelenése egyike volt azoknak az erőfeszítéseknek, amely a nyugati kultúra erőltetésével kísérelte meg a keleti kultúrával való sikeres szembenállást. Mindazonáltal a ciszterciták e korai megjelenése jelentéktelen volt. Igazi térhódításuk csupán negyven esztendő múlva következett be, s egybeesett

III. Béla királyunk francia kapcsolataival, illetve a zirci apátság alapításával.

III. Béla (1172—1196) uralkodásának részleteire ehelyütt természetesen nem térek ki. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy II. Géza király fia volt, és már 13 éves korában Dalmácia és Horvátország hercege. Ezidőben I. Mánuel (Komnenosz) volt Bizánc császára, kinek édesanyja Árpád-házi Piroska volt, nagyapja pedig nem más, mint maga Szent László király. A bizánci császár — maga is hasonmása Szent Lászlónak — leányát, Máriát, és trónjának örökösödési jogát ajánlotta fel az ifjú Bélának. így került Béla Bizáncba, de 1169-ben a császárnak váratlanul fia született (Alexiosz), s az újszülött lett a trónörökös. Mivel 1172-ben III. István - Béla herceg bátyja - halálával megürült a magyar trón, Béla hazasietett Bizáncból, hogy elfoglalja Árpád-házi ősei örökségét.