A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-08-01 / 8. szám
350 Ekkor kezdődtek a nagy tehetségű III. Béla problémái. Sokan görög ortodox szakadárnak nézték, s féltek, hogy nem annyira a magyar nemzeti, hanem a görög érdekeket fogja képviselni. Lukács esztergomi érsek meg sem koronázta, mire III. Callixtus pápa a kalocsai érseket hatalmazta fel a királykoronázás végrehajtására. A király Géza nevű öccse volt a Béla elleni intrika egyik feje. Géza - akárcsak Lukács érsek — azt híresztelte, hogy Béla király tulajdonképpen Bizánc ügynöke, s az országot görög gyarmattá akarja tenni. Béla kénytelen volt öccsét elfogatni és Barancs várában őriztetni. Géza megszökött, Ausztriába menekült, de visszaszolgáltatták a magyar királynak, aki — bár fájó szívvel, de a köznyugalom érdekében — újból börtönbe záratta. 1180-ban meghalt Mánuel császár. Béla erre - hogy magyarországi híveit, ellenségeit is megnyugtassa Bizánc-ellenessége felől - azonnal elfoglalta Zimonyt, sőt megszállta Dalmáciát is. Egyidejűleg- a magyar történelemben először — bevezette az írásbeliséget azzal, hogy elrendelte, hogy minden ügyről, melyet a királyi udvarban intéztek, oklevelet kell kiállítani (1181). A gazdasági élet fellendült, és a király minden intézkedésével igyekezett bizonyítani, hogy nem Bizánc embere, s országát a nyugat-európai minta szerint építi. Ezt házasságaival is bizonyította. Miután a görög Komnenosz Máriával való eljegyzése felbomlott, 1168-ban nőül vette a francia Rainald Chatil- lon Ágnes nevű leányát; mikor pedig az 1184-ben elhalálozott, VII. Lajos francia király Margit nevű lányát vezette oltárhoz. Tehát III. Bélát házassági kötelékek kötötték szorosan Franciaországhoz, s e kötelékek egész Európa s a magyar főnemesi körök előtt is élénken bizonyították, hogy a király - ugyancsak a kétméteresre nőtt legendás Szent László hasonmása - Nyugat-Európa életstílusát, filozófiáját, a római kereszténység töretlen, Szent István-i vonalvezetését kívánja Magyarországon. E törekvésnek, e légkörnek szerves mozaikdarabja a francia cisztercita rend meghívása Pannóniába és a zirci monostor megalapítása. Szeretném megjegyezni azt is, hogy III. Béla — a zirci ciszterciták bakonyi építkezéseivel egy időben (1182) — betört Bizánc balkáni területére, s rövidesen elfoglalta nemcsak Nist, de Szófiát is- (Folytatjuk.) OLVASÓINK ÍRJÁK A férfi és a nő összehasonlító lélektana (1982. január, 33-36) Egy „régi Szív-olvasó” írja, N. N. aláírással; levelét az Egyesült Államokban (Gary, IN) postázta 1981. december 21-én. „Bocsánatot kérek, de az a cikk egy felháborító. A Szív olvvasói már nem fiatalokból vannak, és semmi értelme ilyeneket írni egy katolikus papnak. Nem régen volt egy vendég pap a mi templo-
