A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-08-01 / 8. szám

339

az a fő akadály, amely útjában áll annak, hogy társadalmunkban a keresztény értékeket kifejlesszük."

Ugandában Kampala érseke, Nsubuga bíboros sürgette a többi egyházak fő képviselőivel egyetértésben, hogy a kormányzat biztosítsa a normális emberi élet feltételeit, főleg választások idején.

II. János Pál pápa a koreai püspöknek lelkére kötötte, küzdjenek minden férfi, nő és gyermek jogaiért. Guyanában Georgetown püspöke erélyesen tiltakozott, amikor a kormány ismételten megsértette a vallásszabadság jogát, főleg amikor Rapununi környékéről hat ízben is kiűzte a papokat. Mozambique püspökei közös pásztorlevélben emelték fel szavukat: mindenkinek kötelessége, hogy az emberi személy alapvető jogait elismerje és tiszteletben tartsa. Latin-Amerika több országában sokszor szót emelt az Egyház az emberi jogok védelmében. Az emberi jogokkal foglalkozó tanácsadó testületet hozott létre; első lépés ez valamely tevékeny szolgálat kiépítése felé, amely e jogok védelmére szükség esetén közbelép. 1980 szeptemberében

I. János Pál pápa minden olyan állam fejének, amely aláírta a helsinki egyezményt, megküldte a lelkiismereti szabadsággal és vallásszabadsággal kapcsolatban komoly megfontolásokat tartalmazó dokumentumát.

Sajnos, az írások és ígéretek sokszor írott malaszt maradtak. A havi szándékra végzett imádságunk — milliók közös imája — segítsen, hogy életté legyenek...

B.l.

Nagy Ferenc

Szentbeázed- templomtalan magyaroknak

(1) Az embereknek sokszor vannak korlátolt gondolkodásra valló, anyagias jellegű kérdései Istenhez és Jézushoz. Tipikus példáját látjuk ennek abban az evangéliumi szakaszban, melyet idén augusztus 1-én olvasunk (Jn 6,24—25).

Amikor a zsidók a csodás kenyérszaporítás után, a Genezáreti-tó megkerülésével, Kafarnaumban megtalálják Jézust, nem tudnak okosabb, lényegesebb kérdést feltenni neki, mint ezt: Mester, hogy kerültél ide? Pedig abban a pillanatban a fecsegő, könnyed társalgás nem nagyon tűnt helyénvalónak. Jézus tudja, hogy mi lakik az emberben, néha milyen kevés telik ki tőle; azért az ilyen kérdések nem lepik meg, nem idegenítik el az emberektől. Az ilyen kérdésre azonban nem felel. Számára ez csupán kiindulópontul szolgál ahhoz, hogy minél hamarabb a lényeges témákra terelje a szót.