A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 5. szám

204

„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben." (15,9.) „Az Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem." (16,27.) Istennek ez az ismerete és szeretete, amit az örök életben kapunk meg, föl- és beemel bennünket az Atyának és Fiúnak abba a kölcsönös egymásban létezésébe (circumincessio), amellyel a szentháromságiSzemélyek ismerik és szeretik egymást öröktől fogva: „Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy legyenek egyek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem." (17,21.)

Összegezve tehát: milyen új szempontokat tartalmaz János evan- néliumában az örök élet eszméje?

Az örök élet: — már itt a földön elkezdődik (11,25; 5, 24-25;

6, 54.)

— forrása Isten Fiánál van (4,14; 7, 37-38.)

— megszerzésének föltétele? a hit (3,14; 5,24; 20,20.)

— megszerzésének módja: az újjászületés (3,3; 1,13.)

— fönntartó tápláléka: Jézus teste, vére (6,54.)

— lényege: Istennek isteni módon való ismerete és szeretete (17,3; 15,9; 16,27.)

A továbbiakban részletesen foglalkozunk az örök élet eszméjét mélyebben megvilágító kulcsfogalmakkal: Isten ismerete és igazság, hit, szeretet.

(Folytatjuk.)

Tűz Tamás

A MENNYBEMENETEL

Aki egykor földre szállott, most a magas mennybe megy, visszatér örök Atyjához, elfödik a fellegek.

Nem látjuk már szelíd arcát, eget tükröző szemét, testét angyalok takaiják, míg a csillagokra lép.

Tudjuk mégis, velünk itt van, míg csak forog föld s az ég, segít gyötrő kínjainkban, derűs fényt szór szerteszét.