A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
195 Az egész keresztény világnak és a hivő emberiségnek ki kell nyitnia a szemét, hogy lássuk, hol is állunk, mi a tényleges helyzet... Car- dijn atya — később bíboros — a munkásifjúság nagy apostola, tanította meg fiait látni; azaz úgy nézni az eseményeket, az embereket is, hogy a helyzetet helyesen felmérve és megítélve megtalálják a helyes cselekvés módját. Tapasztalata van a világnak, már bőségesen is elegendő, hogy helyesen ítélhessünk. Az okok -társadalmi igazságtalanság, kizsákmányolás, jogtiprás — dolgában meg kell látnunk: ilyen okok az erőszakos lázadás, a keserű rombolás, az igazságosság címén szinte természet- szerű szükségességgel a legembertelenebb módszereket is igazolják, embertelen útkereséseket, eljárásokat eredményeznek. Az okos, őszinte felmérés, az okok embertelenségének — tehát lényegében Isten elgondolása elleni jellegüknek — bátor elítélése és a józan ész, a bevált gazdasági módszerek és a hitből fakadó lelkülettel és áldozatvállalással való gyógyítása — ez a helyes cselekvés igazi útja és módja. A boldog emlékű Fulton Sheen püspök említette egyik papi lelkigyakorlatában, hogy mennyire könnyű — és sokszor népszerű — dolog a társadalmi igazságtalanságokról dörgő szólamokat hangoztatni, és mennyire nehéz és kényes feladat a bajokon igazán segíteni, nem a régi igazságtalanságot újjal tetézni... Az istentelenség nem mond le világhódító szándékáról. A többiek feladata — főleg a keresztény világ felelőssége — a helyzetet tisztán felmérni, az igazságosság és a szeretet nevében tervezni és tenni. Vita, tervezés volt és van, túlságosan is bőven. A komoly tett késik... A pápák világosan intettek, hogy mily nagy és közeli a veszély. Az igazi haladás útját is megmutatták a népeknek. Felragyogtat- ták a szeretet civilizációja tervrajzát is. Imádkozzunk, hogy ne csak lássuk a helyzetet, hanem tegyük is minden erővel a tennivalónkat! Nagy Ferenc B.l. Szentbeázed- templomtalan magyaroknak Kedves Testvéreim! Ma megint a húsvéti misztériumot ünnepeljük; a mennybemenetel is annak része. Krisztus Urunk kínszenvedése, halála, feltámadása és mennybemenetele és a Szentlélek elküldése együttvéve alkotja az Úr megdicsőülését, húsvéti misztériumát, az Egyház és valamennyiünk életének egyetlen, kiapadhatatlan forrását. Mit jelent a mennybemenetel? Valószínűleg sokkal többet, mint amit általában gondolunk róla; egész bizonyosan többet, mint amit pár perc alatt most elmondhatunk.
