A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
147 Még messze vagyunk attól, amit az üzleti világ megtesz, hogy áruit eladja. Nekünk az üdvösség jóhírét legalább akkora odaadással kellene szolgálnunk. Sokat tanulhatunk más egyházak ilyen irányú törekvéseiből is. Ne engedjük, hogy a világ fiai ezen a téren is okosabbnak bizonyuljanak a világosság gyermekeinél. A nagy ügy szolgálatába mindenki odateheti legalább alázatos imáit. Akinek tehetsége, anyagi eszközei vannak, azokat is. De mikor jutunk elabuzgóságnakolyan fokára, hogy autóbuszon, vonaton továbbadjuk jóhíranyagunkat társainknak, vagy „ottfelejtjük" számukra az ülésen? Ennyit mindenki megtehet. Hátha valaki meghallja a belső szót: „Vedd fel és olvasd", mint Ágoston. Hátha valaki akkor találkozik először az Úr Jézussal, az üzenettel, mikor felhívjuk figyelmét a szép Jézus-filmre, Bernadette történetére, egy érdekes katolikus adásra vagy előadóra. A Lélek ott fú, ahol akar... de az ablakot néha nekünk kell kinyitnunk, hogy testvérünk meghallja a szél fúvását. B.l. Nagy Ferenc Szentbeázed-templomtalan magyaroknak A megújított liturgia világosan kidomborítja nagypéntek és húsvét vasár nap szoros egységét és elsőrendű fontosságát. A liturgikus év szabályai kimondják, hogy „az Ur szenvedésének és föltámadásának szent háromnapja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig húsvétvasárnap vecser- nyéje.” A húsvéti misztériumot már az apostoli egyház egyszerű hittel és világos szavakkal megvallotta. Mibennünk ugyanaz a hit és ugyanaz a hitvallás él tovább. „AZ ÚR JOBBJA Szent Pál egyik rövid formuláját csodálatos gregorián dallammal évszázadok óta énekeljük: MŰKÖDÖTT „Christus factus est pro nobis obediens...” Ez az ének a liturgia húsvéti elmélkedésének egyik re- HATALMASAN* meke. A dallam a szövegnek megfelelően kidomborítja a kereszt megaláztatása és a megdicsőülés diadala közti ellentétet. Széles, komoly, hullámzó melódiával kezdődik, és lendületesen áramlik tovább: „Krisztus engedelmes lett értünk.” A „mindhalálig” szóra aztán hirtelen súllyal leesik. A következő három szó mindegyikét: „mégpedig — a kereszt — haláláig”, szép ívelésekkel domborítja ki. Az első rész utolsó szótagja hosszan, mélyen elnyúlik, és néhány rövid mozdulat után megnyugszik. A második rész erős kontrasztha
