A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
14 ciaországi Chambéry érsekének a kérdéseire válaszolva ezt írta (1973. február 5.): „Magatartásom ebben az ügyben semmit sem változott; semmi bizonyítéka természetfeletti tényeknek; sőt, ellenkezőleg, bizonyosság arról, hogy ilyenek nincsenek." Mi történik San Damianóban? Kíséreljük meg, hogy az egyházi hatóság álláspontját és egyben a San Damianó-i tények értelmét is elmélyítsük, és így valamivel közelebb jussunka lényeglátáshoz. Segítségünkre lesznek CharlesJournet bíboros 1970. október 28-án közzétett reflexiói. San Damianóval kapcsolatban nemcsak igazi misztikáról nem beszélhetünk, de még igazi zarándoklatról sem. Minden zarándoklatban együttesen megvan a mély keresztény hit és valami szociológiai igény kielégülése. A zarándoklatnak akkor van igazi keresztény jellege, ha a hit magába szívja, uralja a szociológiai elemet. Az igazi keresztény zarándoklat központját, szívét az Egyház képes felismerni és hitelesnek elismerni. (Ez a helyzet pl. Lourdes-dal, Fatimával kapcsolatban.) San Damianóban az Egyház kereste, de nem találta meg Szűz Mária természetfeletti közbelépésének hitelesítő jegyeit. San Damianóba a zarándokok nem Szűz Mária igazi hívására mennek, hanem természetes szociológiai erők hatására: a mai világ bizonytalanságaiból, szorongást keltő légköréből fakadó hiszékenységtől hajtva. Mamma Rosát valószínűleg nem kell rosszhiszemű csalónaktar- tanunk. Olyan asszony, aki érzékenyen fogja fel a hozzá érkező emberek problémáit, igényeit, ellenállhatatlan belső szükség indítja arra, hogy segítsen rajtuk, és kivételes szónoki tehetséggel rendelkezik. Csalódás áldozata; amikor azt hiszi, hogy a Szűzanya üzeneteit hallja és továbbítja, csak a saját belső hangját hallja és mondja el, mely előtörhet pl. a tudatalattijából. Röviden: a mai világban élő keresztények megzavarodottsága, szorongása, hiszékenysége, a szorongásukra rezonáló Róza mama megtévesztő csalódása: ezekben láthatjuk San Damiano jellemzőit. Mindehhez hozzájön a szervezők, propagandisták (köztük papok és szerzetesek) kevésbé menthető, mert kritikátlan, oktalan, az egyháziasérzületet nem tisztelő, a szervezők esetében nem is mindig tisztességes szerepvállalása. Összefoglalás Az egyház elméleti és gyakorlati álláspontjának összefoglalására lássuk a piacenzai püspök 1980. május 1-i nyilatkozatának főbb pontjait. „A San Damianó-i plébánián tett legújabb lelkipásztori látogatásom és a jól ismert, úgynevezett Mária-jelenések színhelyére a kö
