A Szív, 1982 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1982-03-01 / 3. szám

100

és erő, tehát új értékrend és motiváció, de a zsidóknak botrány, a po- gányoknak pedig őrültség. Végül az evangéliumi szakasz Jézusnak a templomi árusokkal és pénzváltókkal való összetűzését beszéli el. Megtanuljuk belőle, hogy a törvény megtartása, a templomi kultusz, ha emberekre van bízva, nevetségbe, Isten megcsúfolásába fulladhat. Főleg pedig Jézus misztériumának egyik arculata villan fel előttünk: „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra felépítem.” Az új és örök törvény, az új bölcsesség, az úi kultusz Jézus testi egzisztenciájában, az ő húsvéti misztériumában gyökerezik.

(2) A szentlecke az első korintusi levél első fejezetéből való. Az összefüggésből világos, hogy Szent Pál a korintusi egyházközségben felbukkant, nem hitelesen keresztény, hanem gnosztikus felfogással vitázik; levele azonban nem szolgáltat elegendő adatot ahhoz, hogy ezt a felfogást pontosan körvonalazni tudjuk. Egyébként is olvasmányunk mondanivalója a korintusi helyzeten túlmenően általános jellegű, a keresztény életprogram örök érvényű kifejezése; megfogalmazása pedig önmagában is eléggé világos.

Az apostol, a szokásos üdvözlés és bevezetés után, azzal kezdi levelét: tudomására jutott, hogy a korintusi egyházközség pártokra szakadozik. Négyet nevez meg: Pál pártja, Apolló pártja, Kéfás pártja, Krisztus pártja. Egyes egzaltált csoportok azt képzelték, KRISZTUS hogy már a végső tökéletességben élnek; Szent Pál keserű iróniával írja nekik: „Lám, már jóllaktatok, már KERESZTJE meggazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok!” Valamivel tovább: „Mi (apostolok) ,oktalanok’ vagyunk Krisztusért, ti ,okosak’ vagytok Krisztusban; mi,gyöngék’ vagyunk, ti ,erősek’”; stb. Ezeknek a csoportoknak az elgondolásában fontos helyet foglalt el a gnosztikus „bölcsesség” fogalom; a kereszttel viszont és a keresztre feszített Krisztus követésével nem tudtak mit kezdeni; a szenvedés-kereszthalál-feltámadás dialektikáját kiiktatták világnézetükből és életprogramjukból. Ezzel a gnosztikus pártoskodással szemben az apostol így szögezi le a maga álláspontját: „Krisztus nem keresztelni küldött, hanem evangelizálni, (éspedig) nem bölcsel- kedő beszéddel, hogy Krisztus keresztje ereiét ne veszítse.”

(3) Lássuk most magának a szentleckének a szövegét. „Testvérek! A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet keresnek; mi viszont a keresztre feszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan botrány, a népeknek pedig balgaság;maguknak a meghívottaknak viszont, zsidóknak és görögöknek egyaránt, Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége; hiszen Isten ,balgasága’ bölcsebb az embereknél, és Isten gyengesége’ erősebb az embereknél.”

(4) Szent Pál mintegy három nagy csoportra osztva látja a korabeli emberiséget. Az emberi lét végső kérdéseivel kapcsolatos vallási