A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
55 után pedig az örök világosságban./ /Azok a kölcsönös kapcsolatok, amelyek a teljes örökkévalóságtól fogva alkotják a Három Személyt — e Személyek mindegyike az egy és ugyanazon isteni Lét —, jelentik a szentséges Istennek boldog belső életét, amely végtelenül meghaladja mindazt, amit mi emberi módon megérthetünk./ /Mindazonáltal hálát adunk az isteni jóságnak azért, hogy igen sok hivő velünk együtt tanúsíthatja az emberek előtt Isten Egységét, még ha a Szentháromság titkát nem ismeri is. (VI. Pál pápa hitvallása.)/ Atya és Fiú és Szentlélek /Hiszünk tehát az Istenben, aki teljes örökkévalóságában nemzi a Fiút; hiszünk a Fiúban, Isten Igéjében, aki öröktől fogva születik; hiszünk a Szentiélekben, teremtetlen Személyben, aki az Atyától és a Fiútól mint örök Szeretetük származik./ /így a három isteni Személyben, akik örökkévalóságukban és egyenlőségükben megegyeznek egymással, a lehető legnagyobb mértékben bővelkedik és beteljesedik a tökéletesen egy Isten élete és boldogsága, a teremtetlen lényeget sajátosan jellemző legfőbb kiválóságban és dicsőségben; és ezért mindenkor tisztelni kell az Egységet a Háromságban és a Háromságot az egységben. (VI. Pál pápa hitvallása.)/ Szentháromságnak dicsőség Amikor tisztelettel szólítjuk az Atyát a Fiú által a Lélekben, akkor az Atyát és a Fiút és a Szentlelket, a boldog Szentháromságot imádjuk, Istent, aki tökéletes egységben és teljes egyszerűségben él. /Az igaz és örök Istenséget úgy valljuk, hogy három sajátosan különböző Személyt imádunk, egyetlen lényegben és közös, osztatlan fenségben. (Prefáció a Szentháromságról.)/ /Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentiéleknek: miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen./ D) SZENTHÁROM SAGOS FORRÁS Teremtő és Üdvözítő Az egyetlen Isten, akit imádunk, Atya és Fiú és Lélek; nem magányos Isten. Nem azért teremtett minket, hogy ezzel kilépjen magányából — mintha egy unatkozó istenség szükségérzetéből erednénk. Ingyenes szerétéiből hívott létre minket. Arra sem szorul rá, hogy üdvözítsen minket saját Fiában, és arra sem, hogy egyesítsen vele saját Lelke által; tiszta jóságból, irántunk való nagylelkű szerétéiből teszi ezt. Mindent semmiből hozott létre. Mindazt, ami vagyunk, mind-
