A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

523 5) Utoljára fejlődött ki a vonalas betűírás, a görög és a latin, de a mai írásnak is az őse. Ennek a betűírásnak a legelső leleteit a Sinai félsziget egykori rézbányáinak a feltárása közben találták. Ezek a le­letek a Kr. előtti 15. századból valók. Kr. előtt ezer évvel ez az írás már fejlett volt, erről tanúskodnak a különböző hosszabb feliratok. Evvel az írással örökítették meg az utókornak pl. a moabitáknak a zsidók fölött aratott győzelmét, és azt, hogy Kamos isten tiszteletére fényes templomot emeltek. A fekete bazalt kő re a Kr. előtti 9. század közepén vésték e kettős jelentést. A sémi mássalhangzós betűsor így terjedt el Fönícián keresztül a görögök felé, akik aztán a betűsort ma­gánhangzójelekkel is kiegészítették. Mindebből az szentírástudomány a következő fontos megálla­pításra jut: a Kr. előtti 2. évezredben, amikor a zsidóság néppé fejlő­dött, Kánaánban ismerték az írást. Mert Palesztina területén ebben a korban öt különböző írásrendszer volt használatban egymás mellett. Hosszú fejlődés eredményeként a vonalas írásrendszer emelkedett ki a többi közül és jutott uralomra. A többi írás a papság és a szakembe­rek, az íródeákok tudománya volt. A vonalas betűírást még az egysze­rű ember is megtanulhatta. Az ünnepélyes feliratok számára mészpép- pel vontak be kőlapokat, a mész réteget simára csiszolták, és ebbe vés­ték a betűket. Mindennapos használatban fára, bőrre vagy papiruszra írtak. Ezt a betűírást — a bonyolult hierogif- és ékírással szemben, a- melyhez csak a papok és az íródeákok értettek — egyszerűen ember­írásnak nevezték. Tehát amikor a választott nép történetének esemé­nyeit először kezdték följegyezni, ezt az írást használták. A mózesi törvényt is először evvel az írással rögzítették. Ezért olvassuk Mózes 5. könyvének a 2. fejezetében: „Mózes és Izrael vénei megparancsol­ták a népnek: Tartsátok meg ezt az egész parancsolatot, amelyet ma meghagyok nektek, és ha majd átmentek a Jordánon arra a földre, amelyet Jahve, a te Istened néked ád, állíts fel ottan hatalmas köve­ket és vond be őket mésszel, hogy mihelyt átkeltél a Jordánon, rájuk írhasd ennek a törvénynek minden igéjét, hogy bejuthass arra a föld­re, arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet Jahve, a te Istened ad­ni fog neked, amint megesküdött atyáidnak." □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Képzeljetek el egy nagy kört, ez a világ. A közepe: az Isten. Az emberek minél közelebb kerülnek Istenhez, annál közelebb kerülnek egymáshoz is. És fordítva is így van: minél inkább eltávolodnak az Istentől, annál inkább eltávo­lodnak egymástól. Ilyen a szeretet természete. Gázai Dorotheus (VI. század)

Next

/
Thumbnails
Contents