A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
522 kezdték meg. Ez a város a történelem előtti időktől már állandó letelepedés helye volt, és egészen a bizánci kor utánig állandóan laktak is e helyen. Az ásatások 5. rétegében III. Ramszesz korának a maradványait találták. A 6. réteget kiásva bukkantak /. Szethosz fáraó templomára. A 7. rétegben pedig az amarnai idők erődítmény-tornyát tárták fel, a 8. rétegből III. Tutmoszisz feliratai kerültek napvilágra; a Kr. előtti 15. században uralkodott, tehát 3500 éve. A 18. réteg az 5000 évvel ezelőtti Palesztina világába enged betekintést. De míg a hieroglifek a papság szent írása volt, addig a diplomáciai érintkezésben és a kereskedelemben az ókori kelet népei a mezopotámiai népek ékírását használták. így Palesztina és Fönícia kiskirályai és fejedelmei, amikor északi szomszédaik nyomása ellen a fáraótól segítséget kértek, levelükben az akkád ékírást használták. Ilyen levelek felbecsülhetetlenül gazdag archívumát találták meg az egyiptomi Teli el Amarnában. 2) A sumérek által felfedezett ékírás is kezdetben képírás volt. Ebből fejlődött ki a hang- és szótagírás. Mert az ék írás — szemben a hieroglifírással és a héber írással — nemcsak a mássalhangzók, hanem a magánhangzók jelét is ismeri. Puha agyagtáblákra írtak, és ezeket a táblákat kiégették. A betűket ék alakú vonásokból képezték. A szótagírás betűírássá fejlődött, és, amint említettük, a diplomáciának és a kereskedelemnek lett kommunikációs eszköze. 3} A bübloszi ásatások közben 1929-ben egy harmadik írás- rendszerre is találtak. Bronz- és kőtáblákon eddig összesen tíz felirat került régészek elé. Ennek az írásnak a jelei hasonlítanak az egyiptomi hieroglif írás jeleihez, de azokkal nem azonosak. Sikerült megállapítani, hogy az e leletekben használt 114 jel egy 125—150jelből álló szó tagábécéhez tartozik. Ez az ún. gublit írás azért használ ilyen sok jelet, mert minden mássalhangzóját a hozzá kapcsolódó magánhangzónak megfelelően másképp írja. A gublit írás megfejtése azért is nagy eredmény, mert ebben az írásban találjuk meg a héber ábécé ősét. Az említett gublit írású leletek a Kr. előtti 2000 körüli időkből valók. 4) 1929-ben a Rasz Samra-i ásatások közben akkád feliratokkal együtt olyan feliratokat is találtak, amelyeket elolvasni nem tudtak. De sikerűit ezeket is hamarosan megfejteni. Az ugariti ékírásnak 30 jele az akkád ékírásból fejlődött ki. Az ugariti ábécé is csak mássalhangzókat ismer, mint a héber, de az alefnek, a héber ábécé első betűjének megfelelő ugarit betűt á-nak, i-nek és u-nak is ejtik. Ugarit Kánaántól északra, a Földközi-tenger partján feküdt, írása a Kr. előtti 2. évezred derekán virágzott legjobban, evvel az írással örökítették meg az utókornak Kánaán őskori népeinek a mondáit és mítoszait.
