A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

521 KI HINNÉ, HOGY... ...3500 — 4000 éwel ezelőtt Palesztinában öt írásrendszer volt használatban? Ha családunkban kisgyermek van, aki a betűvetés tudományá­val most ismerkedik, megfigyelhetjük, hogy a modern didaktika meny­nyi fortéllyal, ügyességgel igyekszik a Petiket és Pannikát írásra, olva­sásra megtanítani. A világ népjóléti fejlődését tanulmányozó nemzet­közi szervezetek a nyomor egyik jelének tartják az elemi ismeretek hi­ányát, és hatalmas erőfeszítéssel igyekeznek az analfabetizmust meg­szüntetni. De mekkora utat kellett az emberiségnek megtennie ahhoz, hogy kisgyermekünk ceruzája szép, gömbölyű betűket tudjon a pa­pírra vetni, és az olvasókönyv hasonlóan szép jeleinek az értelmét a buksi kobak felfogja. Bennünket azonban jelenleg nem művelődéstörténeti szempont­ból érdekel, hogy ezelőtt 3500 — 4000 évvel Palesztinában ismerték-e az írást. Amikor a racionalizmus először kezdte támadni a keresztény­ség szent iratainak a szavahihetőségét, szívesen hangoztatták, hogy semmi hitelt sem érdemelnek az ószövetségi szent írás elbeszélései, mert hát csak mondák szövevénye az egész, hiszen abban az időben, amikor állítólag a zsidók Kánaánban megtelepedtek, azon a vidéken még nem is ismerték az írást, így nem is jegyezhették fel a zsidók Egyip­tomból való kiszabadulásuknak, pusztai vándorlásuknak, a szövetség megkötésének az eseményeit, sem a szövetség törvényeit. Ma már ilyen érvvel nem mer előállni senki sem. A régészet ugyanis megállapította, hogy öt írásrendszer volt használatban Palesztinában, mielőtt a zsidók ott megtelepedtek volna, sőt mi több, az írás története ekkor már több mint 2000 évre tekintett vissza. Merta Kr. előtti 4. évezred végén je­lennek meg Egyiptomban és Mezopotámiában a képírás első jelei. Nem sokkal később már Palesztinában is mutatkoznak kísérletek ar­ra, hogy az emberek gondolataikat képek útján közöljék egymással, így a bübloszi ásatások közben a korabronzkori temető feltárásakor talált korsókon jelnek szánt képeket fedeztek fel. De a Kr. előtti 2. évezredben, a kánaáni kultúra fénykorában, öt fejlett írásrendszer volt használatban Palesztinában. 1) Először is az egyiptomi képírást kell említenünk. Ez a vidék Egyiptom hódító törekvéseinek felvonulási területe volt, ezért termé­szetes dolog, hogy a fáraók győzelmét a diadalmas csaták helyén em­lékművek örökítették meg. Különösen híresek abetsani feliratok. Bet- san Palesztina északi részén fekszik, a Genezáreti-tótól délre, nem messze a Jordántól. Mai neve Teli el Huszn. Az ásatásokat itt 1922-ben

Next

/
Thumbnails
Contents