A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

Este rendkívüli élményben volt része a Boldogasszony kápolnában. Máriá­ra gondolva ezt írta le utána: — Életegységben Ővele, az egész Corpus Christi Mysticum, sőt az egész világ minden teremtménye nevében kell szentté lennem. Lényegi különbségről van szó. Eddig a világért imádkozott,és szent akart lenni. Most mintegy a világ nevében, helyettesítve testvérei millióit, akar szentté válni. — Magánéletemnek vége! Milliók helyett, milliók nevében, milliók üd­véért kell nekem élnem, kell nekem hűnek lennem, kell nekem szeret­nem. Értük szentelem magam. Új, határtalan perspektívák... Távlat és kifejezhetetlen mélység... Hogy mennyire reálisan látta mindig önmagát és feladatait, arra a követ­kező megjegyzés is fényt vethet: — Adni, adni, adni magamat, de mindig csak a közönséges módon, a mindenki által járható úton. A komoly aszkézis alapján állni, és arra építeni fel minden szeretetkapcsolatot. Nem annyira beszélni a szeré­téiről, mint inkább gyakorolni, tenni, élni a szeretetet. Nem annyira egymással foglalkozni, mint együtt Istennel, a Szeretettel és a szeretet országával. Hogy szeretetünk őt dicsőíti és engeszteli, ez legyen a fő boldogságunk. Ó, csak legalább a halálos ágyon azt mondhatnám magamnak, hogy 1957. augusztus 17-től a pannonhalmi vártemplom szentély alatti ká­polnájában nyert fénysugár óta gondolatban, szóban és cselekedetben csupa szeretet voltam! Akkor Ő is azt mondaná: Remittuntur ei pecca­ta multa, quia dilexit multum. (Sok bűne bocsánatot nyer, mert na­gyon szeretett.) Ráteszem erre, halálos elszántsággal, az életemet. Jézus országáról elmélkedett, amikor megkapta és mindjárt magával is so­dorta a szeretet forradalmának gondolata. — Jézus országa a szeretet országa. Világhódító szeretet... Nem lehet tovább aludni! Nem lehet tovább várni! Nem nyugalom, hanem mun­ka és harc a feladatom. Harc önmagámmal szemben. Harc mások nyárs- polgáriasságával. Kikényszeríteni a lelkeket a szeretet frontjára. Harc az előítéletekkel, szeretetlen tradíciókkal, illetve konzervativizmussal. Pusztuljon minden szeretetlenség! Jöjjön a szeretet forradalmai... Le­gyen már vége a gyűlöletnek! Elég volt a pokolból, hozzuk már le a mennyországot a szeretet élete által! Jöjjön a szeretet forradalma! Végigtekintette egész életét, amióta csak Jézus zászlaja alá állt. Milyen utakat járt meg azóta! — 50 éves elmúltam... leng a zászló az utamon... Mentem már utána sok hegyen és völgyön át, voltam már vele Táboron és Kálvárián... Leng a zászló az én utamon, rá van írva: Teljes lemondás minden egyéni életről... Csupán csak szeretetből, Értem (Jézusért). Elolvastam... és 475

Next

/
Thumbnails
Contents