A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
471 KI HINNÉ, HOGY... ...Palesztina földje ezelőtt 5000 évvel is nagyhatalmak, kultúrák és vallások állandó feszültségében élt? Mózes első könyvének 15. fejezetét olvasva tanúi vagyunk annak, hogy mint köt szövetséget az Isten az általa kiválasztott család fejével, Ábrahámmal, és ígéri meg a Kánaánban szokásos szertartások között, hogy Ábrahám utódainak adja ezt a földet. „Ivadékodnak adom majd e földet Egyiptom folyójától egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig, a kineusokat, a kenezeusokat, akedmoneusokat, ahete- usokat meg a ferezeusokat, valamint a rafeusokat, az amorreusokat, a kánáneusokat, a gergezeusokat és a jebuzeusokat.” Első olvasásra úgy tűnik, hogy a babiloni fogságból visszatért zsidóság fellángolt nacionalizmusának kifejezője ez az ígéret, amelyet a szent könyvek papi szerkesztői Jahve ajkára adnak. Ugyan mikor is valósult meg az Isten ígérete úgy, hogy a választott nép országa a Nílustól az Eufráteszig terjedt volna? Mert az a terület, amelyen az ószövetségi szent történet eseményei végbementek, nem nagyobb Magyarország területének az egyharmadánál. A királyság korában északról délre Dántól Bersa- béig húzódott, keletről nyugatra pedig a szíriai sivatagtól a Földközitengerig. Hosszában 240 km, széliében 150 km, összesen 34000 négyzetkilométer. De vegyük csak számba, hogy e kicsinyke népnek a sorsa milyen politikai erők között hányódott, hová kényszerítette a népet hol az északi, hol a déli nagyhatalmak imperializmusa. Szenvedéseit csakugyan a Nílus hullámai éppen úgy látták, mint Babilon vizei. Egyiptomban évszázadokon át élt rabszolgasorban, az Eufrátesz partján nemzeti pusztulását siratta. Ami pedig a kánaáni népeket illeti, nos, az ókori kelet termékeny félholdjának a két szarva, Mezopotámia és Egyiptom között a Jordán vidéke, a Földközi-tenger partszegélye fajok, népek, törzsek országútja volt. A Kr. előtti 3. évezredben a sémi népek nemcsak az Eufrátesz és a Tigris mellett jelennek meg, hanem Szíriában és Palesztinában is. 2000 körül valami hatalmas katasztrófa ezeknek az első településeknek a kultúráját szinte teljesen megsemmisítette. Sok város — mint Aj és Jerikó — romhalmazzá lett. Ezután újabb sémi népek érkeztek, éspedig igen erős hullámokban, akik nem voltak mások, mint Amurru beduinok. A szó — Amurru — annyit jelent, mint beduin. De kik voltak ezek a beduinok? A kananeusok és az amorreusok. Annyira sokan telepedtek meg Palesztinában, hogy ezt a földet hol a kananeusok, hol az amorreusok országaként emlegetik. A kananeusok a hegyek és dombok tetején városerődítményeket építettek. A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó családok jó része a városok alatt '
