A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
465 jár sikerrel, a siker azonban előbb-utóbb jelentkezni fog. Következik a Szovjetunió 260 millió feletti lakosságával, majd az Egyesült Államok 222 millió lakossal (1980 elején); ebben a két államban a születéskorlátozás nagyon elterjedt, és a növekedési arányszám alacsony. Az eddig felsorolt négy ország a föld lakosságának felét (vagy még többet) foglalja magában. Következik Indonézia 143 millió lakossal és mindezidáig meglehetősen eredménytelen népesedési politikával. Japánnak 115 millió lakosa van, születési arányszáma közismerten alacsony. Brazília lakossága 112 millió; a növekedés aránya jó tíz éve erősen csökken. A felsorolt hét országgal áttekintettük a föld lakosságának 60%-át. Mindent egybevéve azt mondhatjuk, hogy a jövőt illetően nem lehet beszélni demográfiai robbanásról, vagyis a föld lakosságának állandóan gyorsuló növekedéséről. A föld lakossága még növekedni fog, éspedig az egészet tekintve tekintélyes mértékben, a föld különféle vidékein pedig különböző mértékben. Európa egyes országaiban és Észak-Amerikában a növekedés a nullaponthoz közeledik. A növekedés mértékét konkrétabban a következő számadatokkal illusztrálhatjuk: milliókban kifejezve az emberiség létszáma 1965-ben 3308 volt, a kétezres évre pedig legalább 5300 várható. Az emberiség demográfiai problémájánál sokkal súlyosabb az ekőlógiai probléma: a fogyasztással kimerülnek a természeti kincsek (és egyeseket, pl. az ásványokat nem lehet megújítani), továbbá és főleg beszennyeződik a környezet (levegő, víz,talaj). De abban, hogy az ekőlógiai probléma olyan aggasztóvá vált, a demográfiai szempontnak nincsen döntő, legfeljebb súlyosbító szerepe. Az ekőlógiai probléma alapvető súlyossága abból adódik, hogy az emberek felelőtlenül használják fel és felelőtlenül szennyezik környezetüket, a közhatalmak pedig mindezideig nem tudták ezt eredményesen megakadályozni.