A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

463

Milyen okokra vezethető vissza a népszaporulatnak ez a hirtelen megnövekedése? Nem a születések arányszámának megnövekedésére, hanem a halandóság, elsősorban a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenésére. 200 évvel ezelőtt a föld legfejlettebb vidékén, Észak- nyugat-Európa országaiban, az élve születettek egyharmada meghalt egyéves kora előtt, fele meghalt a serdülőkor előtt, kétharmada nem érte el a felnőttkort, és háromnegyed része nem érte el az öregkort. Ugyanezekben az országokban ma az élve születetteknek csupán két százaléka hal meg, mielőtt érett korba jutna, háromnegyed része pedig megéri az öregkort. A halandóság hasonló méretű csökkenése előbb-utóbb megvalósul a világ többi országában is, éspedig egyre gyorsabban; ami Európában 150 évig tartott, az Ázsiában 50 és Afrikában még kevesebb év alatt zajlik le. Korunkat joggal nevezik az atomenergia vagy a televíziós műveltség korának;ugyanilyen joggal mondhatjuk a forradalmi méretű halandóságcsökkenés korának is. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb találmányai közé kell sorolnunk, a rádió-televízióval és a repülőgéppel együtt, a rovarirtó és fertőtlenítő szereket is.

Ha alaposan szemügyre vesszük, hogyan alakul a népesedés növekedése szerte a világon, bizonyos törvényszerűséget fedezünk fel benne. A fejlődés nem olyan növekedésből áll, amely állandó és egyre nagyobb mértékű; hanem a kezdeti és eleinte rohamosan emelkedő gyarapodás idővel meglassul, később pedig szinte nulla pontra süllyed: a népesség létszáma nagyjából állandósul. Nyugat-Európa egyes országaiban a növekedés lassulása már a századfordulón nagyon világosan jelentkezett, nemegyszer ijesztőnek tűnt. (Ijesztőnek nem csupán erkölcsi szempontból — amelytől, mint már a cikk elején említettük, egyelőre elvonatkozunk —, hanem népesedési, nemzetfennmaradási szempontból is.) Ma már egész Európát — Nyugat-, Kelet- és Dél-Eu- rópát - jellemzi a demográfiai lassulás; bár az egyes részek a lassulásnak nem ugyanabban a szakaszában vannak.Ugyanez a helyzet Észak- Amerikában. Latin-Amerikában főleg Argentína és Uruguay, újabban Brazília mutat alacsony népszaporulatot. Afrika és Ázsia országai egyelőre a demográfiai növekedés gyorsulásának szakaszában vannak, kivéve Ázsia több keleti és nyugati országát, főleg Japánt, azonfelül a két Kínát, Dél-Koreát és Izraelt. Jellemző, hogy Japánban ugyanaz a fejlődési folyamat gyorsabban ment végbe, mint valamivel korábban Európában és Észak-Amerikában.

Még egy másik fontos megállapítást kell tennünk. A gazdaságilag és technikailag kevésbé fejlett országokban, ahol ma az emberiség 70%-a él, a halandóság csökkenése és a vele kapcsolatos népesedési robbanás egészen napjainkig egyáltalán nincs arányban a gazdasági, művelődési és politikai fejlődéssel. Az utóbbi évek azonban ezekben