A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
431 11) Lényeges táplálékom akár a Táboron, akár a Kálvárián: az Atya akarata. Nem tudok mással táplálkozni, és semmi más íz után nem vágyom, mint az Atya akaratának íze, édessége, zamata után. - Amint 927 óta nem tudok elgondolni látható szépséget, ami úgy tudna gyönyörködtetni, mint a Láthatatlan szépsége, amit az imádság sok-sok sűrű fátylán át nem látva ,láttam', úgy börtönöm áldott éveitől kezdve sem az érzéki, sem a szellemi, sem a lélek világában nincs íz, amit úgy szeretnék, mint az Atya akaratának édes zamata. Van egy misztikus ,látás', és van egy misztikus,ízlelés', ami elveszi a lélek étvágyát minden mástól, és aki ezt megízlelte, már csak ezt keresi mindenben. - És mivel az isteni Akarat egy az isteni Lényeggel, ez a lélek minden körülmények között az Istent ízleli... 12) Megmaradni a halálnak abban az állapotában, amibe a halálnak ez a neme helyezett engem. Mondhatatlan kegyelem élve átszenvedni a halált, a halottnak a sorsát. Élő, vérző szívvel, tökéletes passzivitásra ítélve, az ,élő halottak sírjában átszenvedni, átélni és átvergődni mindazt, amit a ,halott halott' már nem érez. - Keveset lehet erről beszélni azoknak, akik ezt a ha iái nemet nem ismerik, vagy szubjektíve nem élték át, mert nem értik meg, sőt félreértik. De én a jó Isten kegyelméből mélységesen átéltem, és a kegyelmek oly speciális kegyelmét látom benne, amiért elég hálás nem lehetek. — Megmaradni a halálnak ebben az állapotában! Helyesebben, már csak ebből a halálból feltámadt életet élni. Vagyis, ahogy szabadulásomkor, az azt megelőző és követő hetekben oly intenzíven megéltem, ti. hogy: 13) Csak szeretni jöttem vissza a .halálból' az életbe. . .! Hogyan valósította meg ezt a programot? Mit jelentett számára ez a szere- tetélet? A visszaemlékezések bőven idéznek szemléltető példákat. Mindenkiért akart imádkozni, úgy, amint szépséges eszményképe, a Szűzanya. Ezért,merész' kérésekkel is fordult az Atyához: Kérem Istent, hogy senki se vesszen el, akire csak gondolok, akire nézek, akivel az utcán találkozom, akivel beszélek. Kapott egy kis földgömböt, ezt állandóan a szívén hordta, hogy minden embert átölelhessen imájával, akárcsak a Szűzanya. Forgatta, néha megcsókolt egy-egy országot. Hallgatta a rádió híreit; az azokban szereplő személyeket, országokat, ügyeket ajánlotta Isten végtelen szeretetébe. A rendalapítók ünnepén imádkozott szerzetes családjuk minden tagjáért, hogy szentek legyenek. Érdekelték a más országokról, népekről szóló könyvek, az életrajzok, a földrajzi leírások. Mindmegannyi „imatéma". Úgy érzem, mintha valami áram kötne össze a világ összes országával. Valakitől egy világatlaszt kapott ajándékba. Ezt gyakran forgatta, „imád- ságoskönyve" lett. A böjtölést is újrakezdte, míg csak ismét nem jelentkezett az a betegség, amely börtönben töltött utolsó hónapjaiban szinte a sír szélére vitte. Egy gyógytea hozta rendbe teljesen váratlanul.
