A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

Ragyogó értelmi képességeit a világ szegényeinek szolgálatába állította. Ugyanaz az evangéliumi szeretet vezette, mint calcuttai Teréz anyát. Fel is vetődött benne a kérdés, hogy nem úgy bizonyíthatná-e legmeggyőzőbben a szegények iránt érzett felelősségének az őszinteségét, ha Calcuttába menve Teréz anyával együtt viselné gondját a nyomor áldozatainak. De akkor ki hirdette volna az evangéliumi szeretet tanát a közgazdaságtan és az államtudományok bonyolult nyelvén a világ sorsát intéző fórumok előtt?

Apja protestáns ügyvéd az angliai York városban; quaker vallásű, de katolikus lányt vesz feleségül. Leányaikat katolikusnak nevelik. Barbara középiskoláit apácák vezette intézetben végzi. Hallatlan könnyedséggel kezeli a nyelvet ésa szót. Tizennégy éves korára 400 oldalas történelmi regényt ír. Oxfordban filozófiából és közgazdaságtanból doktorál. A háború alatt, a bombázások idején egyetemista társaival új világokat terveznek. Barbara folyton az egységes Európa gondolata mellett érvel, nem azért, hogy Európa az Egyesült Államok gazdasági fölénye ellen védekezzen, hanem, hogy együtt teremtsék meg azt az egész földtekét egységbefogó gazdasági rendszert, amely jólétet teremt nemcsak északon, hanem a déli kontinensen lakó népek számára is.

A fiatal közgazdász tekintélye egyre növekszk. A negyvenes évek végén neves gazdasági napilapnak, az „Economist”-nak segédszerkesztője. Egy ausztrál diplomatához, Sir Robert Jacksonhoz megy feleségül. De nem szűnik meg írni, elő423

BARBARA WARD (1914-1981)

adásokat tartani. Közgazdasági szaktudása, széleskörű műveltsége, világos és élvezetes előadásmódja lebilincselk hallgatóit. A New York-i Columbia Egyetem a nemzetközi gazdasági fejlődés tanszékvezető professzorává nevezi ki.

1954-ben jelent meg „Hit és szabadság” című műve. Henry P. Van Dúsén, a Union Theological Seminary (protestáns hittudományi egyetem) elnöke a New Yoik Times számára írt könyvismertetésében megemlíti, hogy 1953 tavaszán a Columbia Egyetem 200 éves fennállása ünneplésére szümpoziont szervezett. A megbeszélések összegzésére az Egyetem Barbara Wardot kérte fel, és az afrikai Aranypartról hozatta fel New Yorkbajéveken át ott élt férjével, akit fejlődési szakértőként alkalmazott a kormány. Van Dúsén így úja le Barbara Ward előadását: „A két napon át tartó beszédek kétségbeejtően szárazak és terméketlenek voltak; mindezek végén ő szinte rögtönzött egy olyan 45 perces összefoglalást, amelyre több száz fáradt tudós felvillanyozva hosszanrartó, dübörgő tapssal válaszolt. A- kárhogyan vélekedtek is a vitatott problémák tekintetében, abban valamennyien megegyeztek, hogy talán életük legbrüliánsabb értelmi és szónoki remeklését hallották.”

A nemzetközi gazdasági élet kérdéseiben olyan világnagyságok fordultak hozzá tanácsért, mint U Thant, az Egyesült Nemzetek elnöke, John F. Kennedy és Lyndon J. Johnson államelnökök, Robert McNamara, a Világbank elnöke. 1962-ben megjelent „Szegény és gazdag nemzetek” című könyvéről Lyndon