A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

409 FI ATA LÓKNAK Chflla Raymond EMBERRÉ LENNI FELADAT Minden élőlény arra törekszik, hogy kibontsa a benne rejlő le­hetőségeket. Öröme a kibontakozás. A magba rejtett csíra örül, hogy szárba szökkenhet, a rózsa, ha illatozhat, a barackfa, ha szép gyümöl­csök érlelődnek rajta. A halnak élvezet úszni, a madárnak röpülni, a csikónak nyargalni, a szemnek látni, a fülnek hallani, az értelemnek új összefüggéseket felfedezni. Valami belső erő hajtja őket a kibonta­kozásra. De van egy nagy különbség az ember és a földön található töb­bi élőlény között. Láttál már fát, amelyik gyökereit arra használta volna, hogy egyiket a másik után kihúzza a földből, egy kicsit továbbvigye őket, és az egész törzs számára kedvezőbb talajt keressen? Az a belső erő, amely a fa életét belülről irányítja, erre nem tud parancsot adni. És láttál már madarat, amelyik fészkét másképpen készítette volna, mint fajtája többi tagja évszázadok óta? Az ősi tapasztalat törvényként uralkodik benne. Az cselekvésének a szabálya, attól eltérni nem tud, egyénit alkotni nem képes. Csak a faj cselekszik benne, annak cselek­vésmódját ismétli évszázadok óta egyformán. Semmi jel sincs arra, hogy a legértelmesebbnek tartott állat, a delfin, megkísérelte volna, hogy valami újat hozzon létre a víz alatt. Az ember viszont nem nyu­godott addig, amíg át nem kutatta a tengerek birodalmát és ki nem tört az atmoszféra korlátain túlra. Mindegyikünk valami egészen egye­di teljesítménnyel járul hozzá a közös emberi haladáshoz. Családunk­nak, nemzetünknek történelme van, nem természetrajza. Most a tapasztalati tények felsorolása után próbáljunk felele­tet adni erre a kérdésre: MI TESZI AZ EMBERT EMBERRÉ? Van esze — mondja Jancsi. Szeretni tud— teszi hozzá Erzsi. Tud gondolkozni — szól Jóska. Tud választani és dönteni - kiált közbe Feri. Tud választani jó és rossz között - egészíti ki Kató. Meg tudja bírálni, amit tett; az állat nem tud reflektálni, szellemi reflektorfény­be állítani azt, amit tett vagy ami vele történt — szólal meg Pista is. Jó, jó, ez mind igaz, de nem egészen pontos. Valóban, a földön

Next

/
Thumbnails
Contents