A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
374 sen megszabják a nyelvi és egyéb regionális tényezők. 1980 óta katolikus hírügynökség működik hindi nyelven. Társadalmi munka terén a katolikusok munkáját a következő számok érzékeltetik: 700 kórház majdnem 20 000 ággyal, 750-nél több árvaház, 150 öregotthon. Ezeknek az intézményeknek több mint a fele falun van, egybekapcsolva sokszor a missziós állomással. Indiában 164 szerzet működik;Terézanya elismerő megbecsülése csak egy szembeszökő jele annak, hogy társadalmi munkájuk mit jelent. Emberi és anyagi tőkéjük az ország fejlődéséhez tekintélyes mértékben hozzájárul. Ezt a társadalmi munkát az Egyház kevés kivétellel indiai férfiakra és nőkre bízta (így idegen érdekek szolgálatának még a látszata sem áll fenn); az anyagi segítséget viszont 99%-ban külföldről szerzi. 22 év leforgása alatt a Misereor nevű német segélyszerv 300 millió márkát fordított 3500 szociális létesítményre, főleg a nevelésügy, az egészségügy és a mezőgazdaság terén. Az utóbbi években lényegesen megváltozott az a káros versengés, amely régebben a felekezeteket, szerzeteket, segély terveket megosztotta. Van egy szinte megoldhatatlan probléma: maradandó létesítmények kiépítését állandóan megakasztja az, hogy természeti katasztrófákban (árvizek, viharok) tekintélyes gyorssegélyeket kell nyújtani. A szegények és az elnyomottak Egyháza India társadalmi élete a kasztrendszerre épül. A kaszton kívüliek (akiket Mahatma Gandhi Isten népének nevezett el), valamint a nem álja kisebbségek a lakosságnak kb. egyhetedét alkotják, 100 millió embert jelentenek. Az ország alkotmánya nekik is biztosít jogokat, de ezeket sokszor csak a tehetősebbek tudják kiverekedni maguknak; tömegeik valós helyzetét számos igazságtalanság és jogtiprás jellemzi. Pl. a felsőbb kasztokat képviselő fegyveres bandák sok merényletet követnek el ellenük. 1977-ben kb. ötmillió katolikus és protestáns tartozott ezekhez a hátrányos helyzetben élő néposztályokhoz. A kormány álláspontja szerint a kasztrendszer a hinduizmus, a hindu kultúra sajátja; a kaszton kívüliek alkotmányos kiváltságai tehát nem illetik meg a keresztényeket. Ez a politika nemcsak a misz- sziós munkát, hanem a keresztények társadalmi kibontakozását is nagyon megnehezíti. A kasztkülönbségek a keresztények között sem szűnnek meg; a hagyomány és a társadalmi begyökerezettség szorításából szinte lehetetlen kiszabadulni. Ritkán fordul elő, sokszor nem is kívánatos, hogy különböző kasztok tagjai összeházasodjanak. — Nagyobb a kaszton kívüliek aránya a protestánsok körében. Vezetőik hosszú ideig azon az állásponton voltak, hogy nem kell sürgetni a kaszton kívüliek jogait, mert ez a kasztrendszer erősödését szolgálná. 1978-ban katolikus és protestáns vezetők megegyeztek abban, hogy ezentúl küzdeni fognak a kaszton kívüliek hátrányos helyzete ellen, nemcsak az állam felé, hanem
