A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

375

saját közösségeiken belül is (pl. iskoláztatás, családsegítés terén).

Konzervatív hinduista körök a kaszton kívüli keresztények helyzetének nehezítésével kétségtelenül a kereszténység terjedését szándékoznak akadályozni. 1979-es világkongresszusukon kimondták: külföldi misszionáriusok munkája fenyegető veszélyt jelent az indiai társadalomra nézve. Egyes államok törvényhozása újabban erősen korlátozza a missziós munkát; 1978-ban egy hasonló törvény- javaslatot országos szinten a keresztények heves tiltakozása egyelőre megbuktatott. Szigorú büntetéssel sújtanak minden csalásra vagy anyagi kedvezményre támaszkodó vagy erőszakos térítő munkát — az ilyen törvények első látásra a kaszton kívülieket védik; de értelmezésük és alkalmazásuk kiterjeszthető minden olyan keresztény tanúságtételre, amelyeket az iskolák és a kórházak jelentenek. Egyes államokban keresztényeket nem vesznek fel állami állásokba. Helyi hatóságok vandalizmustól (pl. keresztény templomok lerombolásától) sem riadnak visz- sza. A keresztényellenességben Arunachal Pradesh állam vezet.

Az utóbbi években tehát az Egyházat növekvő (el)nyomás éri az állami hatóságok és főleg a konzervatív hinduista körök részéről. A Janata-csoport pártjainak keresztényellenessége nagyobb, mint a kongresszusi párté; de Indira Gandhi második miniszterelnöksége nem sok enyhülést hozott, talán mert megbuktatásában előzőleg némi része volt az emberi jogokra sérelmes diktatúráját bíráló keresztényeknek is.

Ebben a helyzetben az Egyháznak tovább kell haladnia az indiaivá válás útján. Ha egyre mélyebben meggyökerezik az emberekben, akkor képes lesz arra, hogy a más vallásokkal és a kormánnyal való szembenállást békés együttéléssé, gyümölcsöző párbeszéddé enyhítse.

(A Herder Korrespondenz 1981. májusi száma nyomán) - N. F.