A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

357

lehetőséget adnak ipari, kereskedelmi és technikai képzésre; a tanított tárgyak skálája sokszor szőkébbre szabott. Például a nem egyházközségi magániskolák tanulóinak 44%-a nem iratkozhatott be harmadik évi nyelvtanulásra.

A múltban pontosan azt vetették a katolikus iskolák szemére, hogy kivonják magukat az általános iskolák egységesítő hatása alól,és különállásukkal megbontják az egységet. A múlt században a nagy észak-amerikai nevelők a sok helyről és sok országból összeverődött szegény bevándorló népesség bajaira orvosságnak a „közös iskolákat” tartották. Az iskolakerület — város, körzet vagy megye — elemi és középiskolái közvagyonból épültek,és a közösség felügyelete alatt állnak nagyrészben ma is. Ezek az iskolák vallásilag semlegesek kívántak maradni. Érthető tehát, hogy az amerikai nevelők mindig bizalmatlanok maradtak a katolikusok külön iskolarendszert kiépítő törekvései iránt. Szerintük az amerikaiakat egymástól elválasztó társadalmi és etnikai különbségeket az általános iskola hivatott kiküszöbölni; a katolikus iskola idegen elem a nemzeti életben. Mivel az Egyesült Államok ma is a bevándorlók országa, ezért a közös nevelés gondolatát ma is sokan tartják időszerűnek — és a külön rendszer fenntartását hazafiatlan magatartásnak.

Ezen a felfogáson ejtett fájdalmas sebet Coleman professzor kijelentése, hogy a magániskolák nemcsak tanulmányi eredményben múlják felül a nyilvános iskolákat, hanem magát a közös iskola eszményét jobban megközelítik, és működésük a különféle etnikai és társadalmi csoportok egységesítése terén is sokkal hatásosabb.

Coleman professzor nem katolikus, megállapításait nem vallási érdekből tette. Tudományos tekintélyéhez sem fér kétség; az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé kevés szociológus jutott be, de ő köztük van.

Húsvét hetében az Országos Katolikus Nevelési Egyesület nagygyűlésén ő volt az egyik előadó. Megemlítette, hogy jelentése egyesekben szenvedélyes reakciókat váltott ki; volt olyan levél, amely a pápa ügynökének nevezte. Pedig kutatásának célja a valós helyzet megismerése volt; a helyzetismeret fog azután javasolni gyakorlati megoldásokat a „nyilvános” nevelési rendszer javítására. A katolikus és egyéb magániskolákban jobb a fegyelem, több a házi feladat, az órákról kevesebben hiányzanak. Az adatok szerint a tanulók népesebb csoportja gondolja úgy a magániskolákban, hogy tanítóik valóban törődnek velük, mint a nyilvános iskolákban. Nagyon is lehetséges, hogy ha a közpénzen fenntartott iskolák átvennék a magánisko-