A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
356 „szociális kérdési'-rőt van szó — nemcsak a szegénység, az éhség, az elnyomatás megszüntetéséről —, hanem az emberről és az életről alkotott forradalmi felfogásokról. Ezekkel szemben hangoztatta a „diadalmas világnézetet', amely éppen az ember forradalmi megváltoztatását célozza az evangélium erejével. Ezért sürgette a társadalmi kérdések megoldását három évvel a Rerum novarum megjelenése után, ostorozva a papság, a pásztorok közönyösségét e téren: „Ne kössük... össze magunkat az uralkodó rendszerrel úgy, hogy aztán vele állunk, vele dőlünk. Ne ámljunk egy gyékényen a liberális gazdasági rendszerrel, ne védjük azt..." (11, 48.) Ezért kiáltotta prófétaként 1894- ben: ,^\ szociális kérdést csak úgy oldhatjuk meg, ha a vezérlő köröket éppúgy, mint a néptömegeket theoretikus és praktikus keresztényekké tesszük. Minden egyéb csak a felületen tapad, s a kérdés mag- i/át nem érinti... Ha a kereszténység nem segít, akkor az utópiák vérmes izgalmai s az elkeseredett ember véres öklei a társadalmat beláthatatlan káoszba sodorják. Máris sodorják; mert késedelmesek vagyunk!" (11, 65-66.) Szabó Ferenc NEVELÉSÜGYI VITÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A központi kormány a Chicagói Egyetem nagy tekintélyű szociológiaprofesszorát, James E. Colemant bízta meg az állami iskolák és a magániskolák eredményeinek az összehasonlításával. A jelentés - egy évi kutatómunka eredménye - elkészült, és előreláthatóan hosszú időre felkavarja nemcsak a nevelésügyi tervezők nyugalmát, hanem ki fog hatni az iskolai törvényhozásra is, és máris mozgásba hozta a politikai szenvedélyeket. A 233 oldalas tanulmány az Országos Közvéleménykutató Intézet adatai alapján 1016 állami- és magániskola 58728 középiskolás tanulójának eredményeit, társadalmi helyzetét kutatta át és hasonlította össze. Az adatok azt mutatják, hogy a magániskolák eredményesebben nevelik a rájuk bízott fiatalokat, mint az állami („nyilvános”) iskolák. A hasonló családi körülmények között felnövő fiatalok esetében a tanulmányi színvonal a magániskolásoknál magasabb. A magániskolák sok szempontból nyitottabbak a színesbőrűek felé, mint a nyilvános iskolák (bár százalékarányban sokkal kevesebb feketét találunk magániskolákban). A jelentés elismeréssel nyilatkozik a katolikus iskolákról, mivel Jobban megközelítik az amerikai nevelésügyi eszményt, az általános iskola gondolatát, amennyiben a különféle körülmények közül jövő tanulók tanulmányi eredményei közelebb állnak egymáshoz” és a kívánatos szinthez. A jelentés említi a katolikus iskolák és egyéb magániskolák gyenge pontjait is: kevesebb
